4p

Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség - mondta Mellár Tamás közgazdász professzor a GKI Gazdaságkutató Zrt. által "Újratervezés" címen rendezett csütörtöki budapesti konferencián, ahol Chikán Attila, a Budapest Corvinus Egytem tanára az innováció ösztönzését szorgalmazta, Raskó György agrárközgazdász pedig a magyar élelmiszerek piacvesztésének okait elemezte.

Az IMF-fel való kapcsolatfelvétel és a Moody's leminősítése lényegében bizonyítványosztást jelent a kormány számára - rögzítette Mellár Tamás. Véleménye szerint a valutaalap a különadók határidőre való kivezetését, a végtörlesztési folyamat lezárását és kiadáscsökkentést kéri majd. Megfogalmazása szerint "a kormány a tárgyalások során várhatóan elmegy majd a falig, hogy védje a jelenlegi gazdaságpolitikát".

A bevezetett neokonzervatív, etatista és patrióta jellegű gazdaságpolitikát elemezve a KSH volt elnöke elmondta: a hazai nagytőke védelme és helyzetbe hozása önmagában nem jelent megoldást, emellett új egyezséget kell kötni a külföldi tőkével, amely segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat is.

A szükséges gazdaságpolitikai fordulat elemei között említette Mellár Tamás a gazdaság ágazati szerkezetének átalakítását: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint a megújuló energiát előállító ágazatok fejlesztését, komplett értékláncok kialakítását.

A hazai élelmiszeripar folyamatos piacvesztést szenved el a belföldi piacon, ami jelzi versenyképességének romlását - "válaszolt" Mellár Tamás tézisére Raskó György. Az ismert agrárközgazdász elmondta: 2000 óta a magyar élelmiszertermelés 23 százalékkal zsugorodott, ez az utóbbi hét év alatt 700 milliárd forintot jelent.  Jelenleg az import aránya a hazai sertésfogyasztásban, illetve a tej- és tejtermékfogyasztásban 40-42 százalék, a baromfi-termékeknél 13 százalék.

A bizonytalan makrogazdasági környezet éppúgy szerepet játszik a piacvesztésben, mint az iparszerű termelést és feldolgozást körülvevő ellenséges kommunikáció - magyarázta az agrárközgazdász. Ehhez járul a feketegazdaság 20 százalékos aránya, ami egyes ágazatokban, így a hús- és baromfiágazatban megközelíti a 30 százalékot, így nem csoda, hogy egyes termelők befejezik a termelést.

A fogyasztó először az árat, aztán a minőséget, majd a márkanevet nézi, és csak azután a termék eredetét, így a Vidékfejlesztési Minisztérium törekvése a magyar termék, hazai élelmiszer, hazai feldolgozású élelmiszer meghatározására teljesen felesleges, nem is szólva arról, hogy Brüsszel nem is engedi - magyarázta Raskó György.

Az agrárvállalkozó saját példáján mutatta be, hogy egy jelentős új hitelfelvétel szinte lehetetlenné válik: amíg szeptemberben a BUBOR felett 3,5 százalékkal és 1,5 százalékos kezelési költséggel indult a hitelfelvételi ügylete, addig a tárgyalás mostani lezárásakor a bank ajánlata 4,9 százalékos felárról és 10,2 százalékos kezelési költségről szólt, ami azt jelenti, hogy nem kíván hitelezni a bank, hiszen ezek a feltételek elfogadhatatlanok.

Mivel Magyarországon aligha lehet erőforrás alapú, azaz nyersanyagbázisra épülő vagy befektetés alapú - külföldiek bankbetéteit vonzó - növekedést megvalósítani, marad az innováció  alapú növekedési program - fejtette ki Chikán Attila. Az egyetemi  tanár szerint az innováció lényege, hogy a világ olyan termékért hajlandó jó árat fizetni, ami Magyarországon több hozzáadott értéket, főleg szellemi értéket tartalmaz. Ezért is érthetetlen, hogy innovációs járulék, mint adó, rontja a versenyképességet, a gyógyszeripart különadóval terheli a kormány, és az innovációra eddig fordított kormányzati ráfordítás csökken - tette hozzá.

Az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere szerint másik jól eladható "magyar érték" az ország helyzete nyomán kiaknázható logisztikai tevékenység, javunkra fordítva azt a múltbeli tanulságot, hogy a "hadak útján" fekszik Magyarország.

Annak ellenére, hogy a logisztika és kapcsolt ágazatai a GDP 9-10 százalékát adják, jelenleg "nem érzékelek stratégiát az ágazat fejlesztésére", ez a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között lebeg - jellemezte a helyzetet Chikán Attila, szorgalmazva a logisztikai fejlesztések koordinációját.

A magyar vállalati szerkezetét elemezve a közgazdász professzor elmondta: a multinacionális vállalatok egyértelmű hatékonysági előnnyel rendelkeznek, ami továbbra is húzóerőt jelenthet  a magyar gazdaságnak. A multik tevékenységének tovagyűrűző hatása van a kkv-szektorra is, ezt a szektor segíteni kell, de nem úgy, hogy szembeállítjuk a multikkal - magyarázta Chikán Attila.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!