3p

Zsiday Viktor alapkezelő szerint teljesen mindegy, hogy mennyi az infláció, a jegybankok döntéseinél más nüanszokat vesznek figyelembe.

Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy 0,9% vagy 2,1% az infláció mondjuk USA-ban, vagy Európában, és a jegybankok tévúton járnak, amikor az olyan nüanszoktól teszik függővé a kamatemeléseiket, hogy éppen most 1,7% (nem kell kamatot emelni, mert az inflációs cél alatt vagyunk!!!) vagy 2,2% (juj, gyorsan emelni kel!!) az általuk figyelt inflációs (egyébként ráadásul egymással a különböző régiókban nem is összehasonlítható) mutató. A jegybankok fő feladata a gazdaság stabilitásának megőrzése, elősegítése, amihez sokféle módon járulhatnak hozzá, az egyik az árstabilitás, amely sokáig piedesztálra volt állítva, és kizárólagosan ennek szentelték figyelmüket, de utólag kiderült, hogy ez tévedés volt.

Deflációs veszélyre hivatkozni egy olyan helyzetben, amikor nominálisan stabilan nőnek a bérek, gyarapszik a gazdaság, emelkednek az eszközárak teljes hülyeség. Mégis, az európai jegybank még mindig ezen parázik hónapok óta, miközben teljes fellendülésben van az eurózóna. A fogyasztói árak szintjére ráadásul láthatóan nem is nagyon tudnak hatni a jegybankok, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogy szeretnének. Viszont a nem létező deflációs veszély elkerülése érdekében tonnaszám nyomtatták/nyomtatják a pénzt, tolták mínuszba a kamatokat. Az ily módon mesterségesen alacsonyra vitt kamatszint súlyos torzulásokat okozott a gazdaságban, és agyatlan spekulatív befektetésekbe hajszolja bele a gazdasági szereplőket (lásd Bitcoin, startup-mánia, túlértékelt részvénypiacok, kereskedelmi ingatlanárak szárnyalása USA/UK/EU, stb. ). A megtakarítók kockázatos eszközökbe kényszerítése, és eszközárbuborék generálása sokkal károsabb, mint ha mondjuk egy fél százalékkal nem teljesül az inflációs cél. Valódi deflációs veszély akkor lenne, ha nominálisan is csökkennének a bérek, az árak, a GDP, vagy legalábbis efelé tartanánk, de ez egyáltalán nem igaz.

Véleményem szerint teljesen irreleváns az inflációs mutató, amíg egy jól értelmezhető sávon belül mozog (nyilván 0% alatt baj van 3% felett megint csak), és más nem mutat abba az irányba, hogy komoly inflációs vagy deflációs feszültség lenne. Jelenleg ilyen nem áll fenn a nagy gazdaságokban. Ennek fényében viszont a jegybankoknak az általuk kiváltott eszközárbuborék megállítása érdekében mihamarabb 2-3%-os szintre kellene emelniük a kamatokat. Amennyiben nem ezt teszik, akkor további eszközárbuborékot és utána egy ebből következő összeomlást kockáztatnak. Az, hogy melyik utat választják a nagy jegybankok, még a jövő zenéje, de egyelőre úgy tűnik, hogy az európaiak nem tartják fontosnak ezt a problémát és még mindig a szűken vett inflációs célon rugóznak, míg az amerikaiak kicsit rugalmasabban és megértőbben állnak a problémához...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!