Elrejtették a megoldást
"Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról" - ezzel a címmel nyújtott be törvényjavaslatot pénteken a parlamentnek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A javaslat az uniós diplomaták nyugdíja mellett még egy fontos kérdést hivatott rendezni, kiderül belőle, mekkora nyugdíjat adna a kormány a magánnyugdíjpénztárakban maradt mintegy 75 ezer embernek.
Fontos változás, hogy a törvényjavaslat gyakorlatilag nyitva hagyja a visszalépés kiskapuját a magánnyugdíjpénztári tagok számára, hiszen úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjmegállapítás után bármikor dönthet úgy a tag, hogy vagyonát az államkasszába utalja, akkor pedig visszamenőleg a nyugdíjfolyósítás kezdetéig százszázalékos nyugdíjat kell megállapítani számára.
Kik járnak jól?
Azok számára, akik maradnak a pénztáruknál, és továbbra sem hajlandók vagyonukat az államnak adni, a törvény egy képlettel határozza meg a majdani nyugdíjszámítás módját:
Ennek értelmében azok járhatnak jól a maradók közül, akik fiatalok, hiszen ők akár közel százszázalékos állami ellátást is kaphatnak a megtartott magánnyugdíjpénztári vagyonuk mellé. Ha valakinek például öt év munkaviszonya volt 2010 szeptembere előtt, majd utána még 35 évig dolgozik, az 97 százalékos nyugdíjra lesz jogosult a 40 éves időszak végén.
Ha a magánnyugdíjpénztári tagnak már "csak" 20 éve van a nyugdíjig és 20 évet már ledolgozott 2010 előtt, akkor ő 87,5 százalékos állami nyugdíjra lesz jogosult öregkorában, míg ha valaki 30 év munkaviszony után marad a magánkasszájánál, az 10 év múlva 81,25 százalékos állami ellátást kaphat.
Vagyis összefoglalva azok jártak jól, akik vagy még fiatalok és sok van hátra a nyugdíjig, vagy pedig jelentős összeget halmoztak már fel magánnyugdíjpénztári számlájukon, hogy az kárpótolja őket a kieső állami ellátás miatt.
Adómentes marad a nyugdíj
Emellett a törvényjavaslat melléklete az öregségi nyugdíjak kiszámításának módjáról is rendelkezik. Eszerint az általánosnak tekintett 40 év szolgálati idő esetén a havi átlagkeresetének 80 százalékát kapja majd meg állami ellátásként az érintett, ha pedig valaki hajlandó 50 évig dolgozni akkor a teljes korábbi átlagfizetését megkapja nyugdíjként. Tizenöt év szolgálati idő esetén a kereset 43 százaléka jár majd, ez alatt pedig annyiszor két százalékkal kell csökkenteni az arányt, ahány év hiányzik a 15-höz. Vagyis ha valaki mondjuk csak tíz évet tud papírral igazolni, akkor annak be kell érnie korábbi fizetése harmadával.
A mostani javaslat módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, mely eredetileg 2013-tól bruttó nyugdíjat számolt volna a bruttó bérből, ez pedig felvetette volna a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. "A bruttó nyugdíj megállapításhoz kapcsolódó jogszabályi környezet nem került kidolgozásra, a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó szabályozás átalakításával a 2013-as szabályok fenntartása nem indokolt. A javaslat a jelenleg hatályos nyugdíjszámítási szabályok fenntartását tartalmazza, a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek maradnak" - olvasható a javaslat indoklásában.
Emellett az elfogadásra váró törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítása nem érinti a tavaly már ilyen ellátásban részesülők jogát arra, hogy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikhoz hozzáférjenek. Vagyis ha valaki már kapott rokkantnyugdíjat, de most átminősítik, akkor továbbra is megtarthatja önkéntes pénztárában felhalmozott vagyonát.
Beke Károly
mfor.hu
