Március eleje óta nem nőtt a mostaninál nagyobb mértékben egyetlen hét alatt a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága, mint a november 27-ével záródó héten. Ez számszerűen 276 milliárd forintos ugrást jelentett, amihez hasonlóra márciusig visszamenőleg is csak egyszer volt példa, mégpedig november első hetében, amikor 233 milliárdos volt a növekedés.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes heti adatai szerint a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága 25 481,5 milliárd forint volt, ami a korábbi történelmi rekordot is 125 milliárd forinttal meghaladja. Mivel november 27-i adatról van szó, nem tévedünk nagyot, ha ezt a szintet a november havi záróadatként is kezeljük, ebben az esetben az év 11. hónapjában 381,4 milliárd forinttal növekedhetett a kormányzati adósság, aminél nagyobb havi szintű emelkedésre legutóbb júniusban volt példa.
A mostani 276 milliárdos ugrás feltételezhetően főként a forint gyengülésével magyarázható. Az árfolyamok az adósságra ugyanis kétféleképpen tudnak hatni: közvetett és közvetlen módon. Mivel az adósságunk több mint 30 százaléka továbbra is devizában denominált, a forint euróval szembeni alakulása közvetlen módon befolyásolhatja az állományt. A vizsgált héten a forint 0,7 százalékot veszített erejéből az euróval szemben. Közvetett módon a hazai fizetőeszköz dollárral szembeni változása hat az adósságunkra a mark-to-market betéteken keresztül, ahogy azt egy korábbi cikkünkben részletesen is kifejtettük. Múlt héten ebben az esetben nagyobb mértékű gyengülés történt, 1,6 százalékkal lett gyengébb a forint a dollárral szemben.
Ilyen lsz az MTK új stadionja
A friss előzetes adat alapján tavaly év végéhez képest immár 1600 milliárd forinttal emelkedett a nominális adósságunk, mely mögött számtalan tényező meghúzódik:
- a forint idei gyengülése
- a BKV adósságának átvállalása
- az MFB által felvett hitel, melyből a Budapest Bankot vette meg az állam
- a mark-to-market betétek növekedése (a dollár erősödése miatt)
- az uniós projektek előfinanszírozása. Amíg ugyanis nem érkeztek Brüsszelből az uniós pénzek az állam önerőből finanszírozott meg egyes uniós projekteket.
Rosszkor jött?
Az adósság ilyenfokú megugrása mindig a rosszabb hírek közé tartozik, most viszont különösen rosszkor jött. A kormánynak ugyanis már csak 4 hete maradt arra, hogy a szükséges szintre csökkentse a GDP-arányos államadósságot. A friss adatból kiindulva jelenleg 78,5 százalékon áll a ráta, amit úgy kaphatunk meg, ha a kormányzati adóssághoz hozzáadjuk az államháztartáson belüli egyéb tartozásokat, melynek mértéke a harmadik negyedév végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 856 milliárd forint volt. Az így kapott teljes, 26 337 milliárdos állományt elosztjuk az ÁKK által becsült aktuális GDP-vel.
Ezt a 78,5 százalékot kellene tehát minimum 76,1 százalékig mérsékelni év végére, annak érdekében, hogy teljesüljön a csökkenő ráta, mint cél. Ha a kormányzati prognózis alapján év végére várható 33 940 milliárdos GDP-vel számolunk, akkor még 508 milliárd forinttal kell mérsékelni a nominális adósságot a következő hetekben.
Igaz, első ránézésre ez tetemes összegnek tűnik, ám a kormányzat jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlája alapján bőven megvan a mozgástere és a lehetősége a szükséges adósságcsökkentést végrehajtani. Ott ugyanis a rendelkezésre álló legutóbbi, októberi adatok szerint 1925,6 milliárd forintja volt, ami 9 havi csúcsnak felelt meg. Ebből lesz mód előtörlesztéseket eszközölni, sőt, szükség esetén a korábban már alkalmazott trükkhöz is folyamodhatnak. Vagyis a kormányközeli szereplők kezében lévő Prémium Euró Magyar Államkötvényeket az év vége előtt visszavásárolják, majd az eladó cégek az év első napjaiban újra bevásárolnak a PEMÁK-ból.
Székely Sarolta
mfor.hu
