A forint 2006 januárjában és februárjában változatlanul 250 Ft/euró körül stagnált, azon a szinten, ahol - egy kisebb decemberi gyengülést leszámítva - már ősz óta mozgott, s ahol - a kedvezőtlen egyensúlyi adatok ellenére - a továbbra is erős nemzetközi befektetői érdeklődés megtartotta.
A kedvezőtlen fordulat a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon március közepén következett be, amikor - a következő heti FED-ülésen hozandó újabb kamatemelési döntésre számítva - a befektetők hirtelen tartózkodóvá váltak a feltörekvő piacokon, kisebb kockázatvállalási hajlandóságot mutatva. Bár ezt az egész közép-európai régió megsínylette, a forint és a zloty erősebben, mint a stabil gazdasági fundamentumokkal bíró cseh és szlovák valuta. A március közepén megindult gyengülés egészen 268,5 Ft/euróig vitte az árfolyamot, ami április közepétől újra erősödni kezdett, és május elejére 260 Ft/euró magasságba emelkedett.
Jövőkép kérdőjelekkelA forinttal kapcsolatos kilátások jelenleg igen bizonytalanok. A fejlett piacokon várható további kamat- és hozamemelkedések, valamint az ezekkel kapcsolatos piaci várakozások negatívan befolyásolják a felemelkedő piacokon a befektetési kedvet, bár az amerikai és európai kamatemelkedés megtorpanása rövidebb-hosszabb időre visszahozhatja ezekre a befektetőket.
A kockázatvállalási hajlandóság csökkenése a felemelkedő piacokon belül is egyre eltérőbbé teszi a különböző országokhoz való befektetői hozzáállást, attól függően, milyennek ítélik az egyes országok gazdasági fundamentumait és kilátásait. Magyarország egy ideje már szenvedő alanya a differenciálódó befektetői megítélésnek, hiszen csak számottevő kamatfelár mellett képes a beruházókat idevonzani. (A lengyel jegybanki alapkamat 4, a cseh 2 százalék, szemben a magyar 6 százalékkal.)
Emellett hazánk szenvedte el szeptember óta a legnagyobb forintgyengülést, a legjelentősebb és legtartósabb államkötvény-hozamemelkedést, illetve a tőzsdei stagnálását. A nagy nemzetközi hitelminősítők ősz óta többször rontották Magyarország adós-, sőt kereskedelmi banki besorolását is.
A forint árfolyamának további alakulása tehát egyrészt a nemzetközi pénz- és tőkepiacok alakulásától, a fejlett országok kamat- és hozammozgásától függ. Másrészt attól, mekkora elszántságot mutat majd az új magyar kormány az államháztartás hiányának csökkentésére, és mennyire lesz hiteles az ezt célzó programja .
(1)Amennyiben az új kormány gyorsan és hitelesen lép, a külföldi befektetők bizalma gyorsan visszatérhet, hiszen a magyar gazdasági fundamentumok alapvetően kedvezőek. Ebben az esetben a forint tovább erősödhet.
Ha az új kormány halogatja a megteendő egyensúly-javító intézkedéseket, vagy nem bizonyul elég határozottnak és hitelesnek a nemzetközi befektetők számára, akkor a magyar pénz- és tőkepiacokon folytatódik a már évek óta tartó bizonytalanság, s nagyobb volatilitás mellett tartós árfolyamgyengülés és hozamnövekedés indul be.
(2)Gém Erzsébet tudományos munkatárs - Kopint-Datorg ZRt. (1) - Az EU 2006 szeptemberéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy egy megalapozott és végrehajtható államháztartási egyensúly-javító konvergenciaprogramot állítson össze.
(2) - A nemzetközi befektetői környezet romlása, valamint az új kormányba vetett bizalom szertefoszlása szélsőséges esetben drámai árfolyameséshez és az ezzel járó kamat- és hozamemelkedéshez is vezethet. Izland esete szemléletes példa arra, hogy miközben a nemzetközi befektetők évekig elnézik egy ország gyors eladósodását és a külső-belső egyensúly tartós romlását, ez a hozzáállás egyik napról a másikra megváltozhat a kedvezőtlenné váló nemzetközi befektetői klíma hatására, előidézve az adott ország valutájának, valamint pénz- és tőkepiacának összeomlását.
Kapcsolódó anyagok: Hazai munkaerőpiac: tovább csökkent a foglalkoztatás Magyar külkereskedelem: újra lendületben? Munkanélküliség növekedése: természetes vagy drámai? A dráguló energiavásárlás hatott a hazai importra Államháztartási hiány: hogyan is állunk valójában?
