2012. április 12. 10:01

Egy csütörtöki konferencia előadói a régiós országok hitelezési tapasztalatait vetették össze, hogy választ kapjanak arra, miért voltak különbözők a tapasztalatok a válság során. Az mindenesetre kiderült, hogy a devizahitelezés hazánkban okozta a legnagyobb problémákat, amiben a magyar sajátosságok és a felügyeleti szervek lassú lépései is szerepet játszottak. Mfor.hu-tudósítás.

Bokros: "robbanóeleggyé" vált a devizahitelezés Magyarországon

"Én azt szoktam mondani, hogy mára robbanókeverékké érett a devizahitelezés problémája Magyarországon, ami sok tényező eredőjeként alakult ki" - emelte ki a Szabadság és reform Intézet csütörtöki konferenciájának bevezetőjében Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter.

A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint egyrészt a külföldi tényezők, másrészt pedig a magyar sajátosságok okozták a devizahitelezés problémáját. Előbbi körbe tartozott a dotkom-lufi kipukkadása után tapasztalt szélsőségesen laza amerikai költségvetési politika, illetve az, hogy például Kínában példátlanul megnőttek a megtakarítások, ezek a pénzek pedig stabil befektetéseket kerestek. Bokros szerint az Európai Unió bővítése hatalmas várakozásokat ébresztett a közép- és kelet-európai országok felzárkózása kapcsán, a régiós államok EU-tagsága is hozzájárult a devizahitelezés felfutásához, hiszen megjelentek a nagy nyugat-európai bankok, korlátlan lett a tőkeáramlás.

A fentiekhez jöttek nemzeti sajátosságok, mint például a régiós devizák időnként tapasztalt nominális felértékelődése, a modern bankrendszer kialakulása. Érdekes jelenség volt, hogy a lakosság a bankokban rendre jobban megbízott, mint a nemzeti devizában, ez volt a devizahitelezés egyik alapproblémája - emelte ki Bokros Lajos.

Máshol miért úszták meg olcsóbban?

"Összefoglalva elsősorban Magyarországra és Romániára volt jellemző a devizahitelezés felfutása. Csehország és Szlovákia kimaradt ebből a problémából, Lengyelországban pedig idejében sikerült megfékezni a felfutást" - mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament közgazdásza.

A szakember szerint az emberek többsége saját bevallása szerint a kamatkülönbözet miatt vett fel devizahitelt, de érdemes azt is látni, hogy ennek a kamatkülönbözetnek okai voltak, például a tartósan laza fiskális politika vagy a hiteltelen monetáris politika. Az ügyfelek sokáig azt gondolták, hogy ez a kamatkülönbözet nem indokolt, ebben szerepe lehetett a megbízható, stabil gazdasági környezetnek a válságot megelőző években.

Lakossági devizahitel állománya Magyarországon


"Lengyelországban elsősorban 2000-2003 között terjedtek el a devizaalapú hitelek, érdekes megnézni, hogy 2003-ban miért állt meg a felfutás. A szakirodalom szerint ebben elsősorban a 2002-2003-as harminc százalékos devizagyengülésnek volt szerepe, mivel ez olyan sokkot jelentett, hogy a lakosság felfogta a devizahitelezés kockázatait. A zloty gyengülésében szerepe volt annak is, hogy a lengyel jegybank sokáig nem avatkozott be a piacon a nemzeti deviza erősítése érdekében" - vázolta fel Hudecz András.

A közgazdász kiemelte: Lengyelországban a magyarhoz hasonló, 60 százalékos a devizahitelek részaránya a lakáshiteleken belül, ugyanakkor szabad felhasználású hitelük alig van devizában, miközben nálunk nagyjából minden második devizahitel szabad felhasználású.

"A lengyel hatóságok több lépésben is szigorúbb ajánlásokat fogalmaztak meg a bankok számára a devizahitelekkel kapcsolatban" - világít rá az egyik legfontosabb különbségre Hudecz. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy most a lengyel devizahitelek esetében kisebb a 90 napon túli késedelem aránya, mint a zlotyban folyósított kölcsönöknél.

A közgazdász előadásában Románia példáját hozta még fel, ahol mintegy tíz évvel később indult az átmenet, az inflációt például csak 2005-ben sikerült 10 százalék alá szorítani. Éppen emiatt a lakossági megtakarításokban is sokkal nagyobb volt a devizabetétek aránya, mint hazánkban. Emellett könnyítette a helyzetet, hogy keleti szomszédunknál a lakáshitelek főleg euróban vannak, nem pedig svájci frankban.

A portfólió minősége Romániában is romlott, rosszabb, mint a lengyel, de messze nem olyan rossz, mint a magyar - világított rá Hudecz András. Ennek oka az euróban történő eladósodás mellett az, hogy sokan mentek külföldre dolgozni, az ő hazautalt fizetésük pedig árfolyamfedezetet jelent a devizahitelek egy részére.

A volt jugoszláv tagállamok devizahitelezéssel kapcsolatos tapasztalatairól a szerb és a horvát jegybank egykori elnökei beszéltek a konferencián. Marko Skreb, a horvát jegybank volt vezére szerint náluk az is hozzájárult a magyarnál kisebb felfutáshoz, hogy Jugoszláviában 40-50 évig magas volt az infláció, ezért a lakosság is nagyrészt devizában tartotta megtakarításait, ami a mai napig jellemző. Ugyanezt támasztotta alá Radovan Jelasity, a szerb nemzeti bank egykori elnöke is előadásában.

"A devizahitelezés betiltásával nem lehet megszabadulni a kockázatoktól, devizahitelezés mindig is volt. Annyit lehet tenni, hogy a bankok tudatosan kezelik, beárazzák ezeket a kockázatokat" - véli Marko Skreb.

Mit rontottunk el?

Magyarországon a válság előtt a szabályozókat a tétlenség jellemezte, szinte semmi nem történt azon kívül, hogy a jegybank stabilitási jelentéseiben rendre figyelmeztetett a devizahitelezés kockázataira - emelte ki az Európai parlament közgazdásza. "Valószínűleg nem lett volna elég a szabályozás, hogy megfékezzék a devizahitelezést, de talán meg lehetett volna próbálni a frankhitelekről az euróhitelek felé terelni a bankokat" - véli Hudecz András.


"Az első években nekünk is kedvező tapasztalataink voltak a devizahitelezéssel kapcsolatban, de más országokban már voltak figyelmeztető jelek, melyek hatására Magyarországon is prudensebb lett a bank, lelassítottuk a frankhitelezést" - emelte ki a konferencián Marko Voljc, a K&H bank egykori vezérigazgatója, aki ma a KBC régiós vezetője. A bankár hozzátette: a figyelmeztető jelek ellenére teljesen nem tudtak leállni a devizahitelezéssel, mert akkor veszítettek volna piaci részesedésükből. "Már 2008 harmadik negyedévében beszüntettük a devizahitelezést, akkor a felügyeleti szervek és a versenytársak is értetlenül néztek ránk, hogy miért lassítunk" - mondta Voljic.

Marko Voljic szerint a bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi felfutásáért, mivel a hitelek jelentős része közvetítők útján került folyósításra, ezeket a hiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni. A tapasztalatok miatt a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteni kell hitelezési és kockázati kultúrájukat - tette hozzá.

Beke Károly
mfor.hu