6p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		

Egy csütörtöki konferencia előadói a régiós országok hitelezési tapasztalatait vetették össze, hogy választ kapjanak arra, miért voltak különbözők a tapasztalatok a válság során. Az mindenesetre kiderült, hogy a devizahitelezés hazánkban okozta a legnagyobb problémákat, amiben a magyar sajátosságok és a felügyeleti szervek lassú lépései is szerepet játszottak. Mfor.hu-tudósítás.

Bokros: "robbanóeleggyé" vált a devizahitelezés Magyarországon

"Én azt szoktam mondani, hogy mára robbanókeverékké érett a devizahitelezés problémája Magyarországon, ami sok tényező eredőjeként alakult ki" - emelte ki a Szabadság és reform Intézet csütörtöki konferenciájának bevezetőjében Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter.

A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint egyrészt a külföldi tényezők, másrészt pedig a magyar sajátosságok okozták a devizahitelezés problémáját. Előbbi körbe tartozott a dotkom-lufi kipukkadása után tapasztalt szélsőségesen laza amerikai költségvetési politika, illetve az, hogy például Kínában példátlanul megnőttek a megtakarítások, ezek a pénzek pedig stabil befektetéseket kerestek. Bokros szerint az Európai Unió bővítése hatalmas várakozásokat ébresztett a közép- és kelet-európai országok felzárkózása kapcsán, a régiós államok EU-tagsága is hozzájárult a devizahitelezés felfutásához, hiszen megjelentek a nagy nyugat-európai bankok, korlátlan lett a tőkeáramlás.

A fentiekhez jöttek nemzeti sajátosságok, mint például a régiós devizák időnként tapasztalt nominális felértékelődése, a modern bankrendszer kialakulása. Érdekes jelenség volt, hogy a lakosság a bankokban rendre jobban megbízott, mint a nemzeti devizában, ez volt a devizahitelezés egyik alapproblémája - emelte ki Bokros Lajos.

Máshol miért úszták meg olcsóbban?

"Összefoglalva elsősorban Magyarországra és Romániára volt jellemző a devizahitelezés felfutása. Csehország és Szlovákia kimaradt ebből a problémából, Lengyelországban pedig idejében sikerült megfékezni a felfutást" - mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament közgazdásza.

A szakember szerint az emberek többsége saját bevallása szerint a kamatkülönbözet miatt vett fel devizahitelt, de érdemes azt is látni, hogy ennek a kamatkülönbözetnek okai voltak, például a tartósan laza fiskális politika vagy a hiteltelen monetáris politika. Az ügyfelek sokáig azt gondolták, hogy ez a kamatkülönbözet nem indokolt, ebben szerepe lehetett a megbízható, stabil gazdasági környezetnek a válságot megelőző években.

Lakossági devizahitel állománya Magyarországon


"Lengyelországban elsősorban 2000-2003 között terjedtek el a devizaalapú hitelek, érdekes megnézni, hogy 2003-ban miért állt meg a felfutás. A szakirodalom szerint ebben elsősorban a 2002-2003-as harminc százalékos devizagyengülésnek volt szerepe, mivel ez olyan sokkot jelentett, hogy a lakosság felfogta a devizahitelezés kockázatait. A zloty gyengülésében szerepe volt annak is, hogy a lengyel jegybank sokáig nem avatkozott be a piacon a nemzeti deviza erősítése érdekében" - vázolta fel Hudecz András.

A közgazdász kiemelte: Lengyelországban a magyarhoz hasonló, 60 százalékos a devizahitelek részaránya a lakáshiteleken belül, ugyanakkor szabad felhasználású hitelük alig van devizában, miközben nálunk nagyjából minden második devizahitel szabad felhasználású.

"A lengyel hatóságok több lépésben is szigorúbb ajánlásokat fogalmaztak meg a bankok számára a devizahitelekkel kapcsolatban" - világít rá az egyik legfontosabb különbségre Hudecz. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy most a lengyel devizahitelek esetében kisebb a 90 napon túli késedelem aránya, mint a zlotyban folyósított kölcsönöknél.

A közgazdász előadásában Románia példáját hozta még fel, ahol mintegy tíz évvel később indult az átmenet, az inflációt például csak 2005-ben sikerült 10 százalék alá szorítani. Éppen emiatt a lakossági megtakarításokban is sokkal nagyobb volt a devizabetétek aránya, mint hazánkban. Emellett könnyítette a helyzetet, hogy keleti szomszédunknál a lakáshitelek főleg euróban vannak, nem pedig svájci frankban.

A portfólió minősége Romániában is romlott, rosszabb, mint a lengyel, de messze nem olyan rossz, mint a magyar - világított rá Hudecz András. Ennek oka az euróban történő eladósodás mellett az, hogy sokan mentek külföldre dolgozni, az ő hazautalt fizetésük pedig árfolyamfedezetet jelent a devizahitelek egy részére.

A volt jugoszláv tagállamok devizahitelezéssel kapcsolatos tapasztalatairól a szerb és a horvát jegybank egykori elnökei beszéltek a konferencián. Marko Skreb, a horvát jegybank volt vezére szerint náluk az is hozzájárult a magyarnál kisebb felfutáshoz, hogy Jugoszláviában 40-50 évig magas volt az infláció, ezért a lakosság is nagyrészt devizában tartotta megtakarításait, ami a mai napig jellemző. Ugyanezt támasztotta alá Radovan Jelasity, a szerb nemzeti bank egykori elnöke is előadásában.

"A devizahitelezés betiltásával nem lehet megszabadulni a kockázatoktól, devizahitelezés mindig is volt. Annyit lehet tenni, hogy a bankok tudatosan kezelik, beárazzák ezeket a kockázatokat" - véli Marko Skreb.

Mit rontottunk el?

Magyarországon a válság előtt a szabályozókat a tétlenség jellemezte, szinte semmi nem történt azon kívül, hogy a jegybank stabilitási jelentéseiben rendre figyelmeztetett a devizahitelezés kockázataira - emelte ki az Európai parlament közgazdásza. "Valószínűleg nem lett volna elég a szabályozás, hogy megfékezzék a devizahitelezést, de talán meg lehetett volna próbálni a frankhitelekről az euróhitelek felé terelni a bankokat" - véli Hudecz András.


"Az első években nekünk is kedvező tapasztalataink voltak a devizahitelezéssel kapcsolatban, de más országokban már voltak figyelmeztető jelek, melyek hatására Magyarországon is prudensebb lett a bank, lelassítottuk a frankhitelezést" - emelte ki a konferencián Marko Voljc, a K&H bank egykori vezérigazgatója, aki ma a KBC régiós vezetője. A bankár hozzátette: a figyelmeztető jelek ellenére teljesen nem tudtak leállni a devizahitelezéssel, mert akkor veszítettek volna piaci részesedésükből. "Már 2008 harmadik negyedévében beszüntettük a devizahitelezést, akkor a felügyeleti szervek és a versenytársak is értetlenül néztek ránk, hogy miért lassítunk" - mondta Voljic.

Marko Voljic szerint a bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi felfutásáért, mivel a hitelek jelentős része közvetítők útján került folyósításra, ezeket a hiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni. A tapasztalatok miatt a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteni kell hitelezési és kockázati kultúrájukat - tette hozzá.

Beke Károly
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.