Az Eurostat legfrissebb adatközlése szerint hazánkban tavaly 3,2 millió ember élt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatával. A teljes népességhez viszonyítva a lakosság 32,4 százalékát jelentették ők tavaly, miközben egy évvel korábban a ráta még 31 százalékon állt. Vagyis érezhetően és látványosan nőtt a szegénység Magyarországon. Csak érdekesség, hogy 2008-ban ez a mutató 28,2 százalék volt az Eurostat adatai szerint.
Arányaiban egyébként a magyar 32,4 százalék a hatodik legmagasabb a tagállamok körében, sőt az uniós 24,8 százalékos teljes lakosságra vetített aránynál is jóval rosszabb hazánk helyzete. Az Európai Unióban egyébként 124,5 millió ember él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyével.
A legrosszabb a helyzet Bulgáriában, ahol a lakosság 49,3 százaléka érintett ebben a kérdésben, illetve Romániában, ahol 41,7 százalékos ez az arány. Vagyis a két ország esetében a lakosságnak közel a fele él ilyen nehéz feltételekkel. Ezzel szemben viszont nem okoz túl nagy meglepetést talán, ha leírjuk, Izlandon és a Norvégiában a legjobb a lakosság összetétele ebből a szempontból, hiszen előbbi esetben 12,7, a norvégok körében pedig 13,8 százalék azok aránya, akiket a szegénység veszélyeztet.
A magyarok több mint negyede anyagilag nélkülözik
A súlyosan anyagilag depriváltak közé az uniós átlag szerint a lakosság 9,9 százaléka tartozik, Magyarországon viszont ennél jóval rosszabb a helyzet, hiszen a magyarok 25,7 százaléka küzd ezekkel a gondokkal. Ezzel ráadásul a tagállamok körében a negyedik legrosszabb a magyarok helyzete, mindössze ugyanis Lettország (26 százalék), Románia (29,9 százalék) és Bulgária (44,1 százalék) előz meg minket.
A legkedvezőbb helyzetben ebből a szempontból a svájciak vannak, ahol a lakosságnak mindössze 0,8 százaléka kénytelen anyagilag nélkülözni.
14 százalék szegénységi küszöb alatt
Magyarországon a teljes lakosság 14 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami viszonylag közel van az uniós 17 százalékos átlaghoz. Ezt azt jelenti, hogy közel 1,4 millió ember él olyan háztartásban, ahol a háztartás jövedelme nem érte el a relatív szegénység küszöböt, vagyis a medián jövedelem 60 százalékát. A legnagyobb a szegénységi kockázat a problémákkal küszködő Görögországban, 23,1 százalék, illetve a korábban is említett Romániában, ahol a teljes lakosság 2,6 százaléka érintett.
Az egyik legalacsonyabb ez a mutató Csehországban, ott a szegénységi küszöb alatt a lakosság 9,6 százaléka él, ám Izlandon még ennél is kisebb részét, 7,9 százalékát érinti a teljes populációnak.
mfor.hu
