Tavaly többek között a forint gyengülése miatt sok devizahiteles szívta a fogát a törlesztőrészletek jelentős emelkedése miatt. Ezeket a kockázatokat igyekszik csökkenteni a kormány a meghozott intézkedésekkel az önrész minimális mértékéről, illetve a fizetéshez kötött törlesztőrészlet-maximálásról. Buktatók azonban még így is maradnak.
Kellett a törvény
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint jó kezdeményezés volt a magatartáskódex, amit a bankok többsége aláírt, illetve a hitelezés szigorításáról szóló törvény, ugyanakkor ezek mellett sem zárható ki a törlesztőrészletek jelentős emelkedése. "Tavaly sem elsősorban az árfolyam, hanem az egyéb költségek tették padlóra a hitelfelvevőket, ide tartoznak például a bankok emelkedő kockázati költségei, illetve a romló portfólók miatti veszteségek" - vélekedik.
„A felvett hitel havi törlesztésének nagyságát befolyásolja még az úgynevezett kockázati felár, ami az ország vagy az adott bank kockázatosságát jelenti, s a már említett kamatlábat emelheti meg. Ez különösen akkor veszélyes, ha valaki fél- vagy akár negyedévente változó kamatozású hitelt vesz fel, így könnyen előfordulhat az, hogy a kamat akár csak 2 százalékos emelkedése miatt egyik hónapról a másikra akár 50 százalékkal növekszik a havi törlesztő részlet - különösen akkor, ha eközben még a forint árfolyama is gyengül” - emeli ki Vizkelety Péter.
Maradtak még buktatók
A szigorúbb törvényi szabályozás mellett továbbra is vannak olyan csapdák, amikbe könnyen belefuthat az, aki meggondolatlanul vesz fel hitelt. Minél hosszabb a futamidő, annál kedvezőtlenebbül érinti az adóst a hitelkamat emelkedése - figyelmeztet a Generali Alapkezelő szakembere. "Ha egy korábban 6 százalékos kamattal felvett 10 millió forint összegű kölcsön kamata 8 százalékra emelkedik, akkor a hitel havi törlesztése egy 15 éves futamidejű kölcsön esetén csak 13 százalékkal, míg egy 30 éves hitel esetén már 22 százalékkal emelkedik” - hozta fel példaként. Ez a pluszteher az esetleges árfolyamváltozással együtt sokszor szinte elviselhetetlen lehet.
Vizkelety Péter szerint sokan akkor döntöttek rosszul, amikor a lehető leghosszabb futamidőt választották hitelük esetében. Ilyenkor ugyanis egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén már nincs lehetőség tovább hosszabbítani a futamidőt.
„Sokan úgy gondolkodunk hitelfelvétel előtt, hogy annak érdekében, hogy minél alacsonyabb legyen a havi részlet, felveszünk egy hosszú távú, 25 vagy akár 30 éves futamidejű hitelt. A már említett 10 millió forint összegű, 6 százalékos kamattal felvett hitel részlete 15 éves futamidő esetén 84 ezer forintot tesz ki, ha ugyanezt 30 évre vesszük fel, akkor 60 ezret kell fizetnünk havonta. Azaz a havi részlet a kétszer hosszabb futamidő választása esetén sem csökken felére, csak átlagosan mintegy 28 százalékkal. Éppen ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik az a legrövidebb futamidő, amely során még képesek vagyunk kifizetni a magasabb havi törlesztést annak érdekében, hogy összességében kevesebbet fizessünk, s a kölcsön összegét mihamarabb visszafizethessük” - figyelmeztetett a Generali Alapkezelő elemzője.
„Mindezeket figyelembe véve azt javasolom, hogy a hitel felvétele előtt úgy számoljunk, hogy havi jövedelmünk legfeljebb 30 százalékát fordítsuk a törlesztésre, hogy egy betegség, vagy a törlesztőrészlet akár 20-30 százalékos megemelkedése esetén is ki tudjuk fizetni azt. Semmiképpen sem szabad akkora összeget felvennünk, amekkorát még éppen ki tudunk gazdálkodni havonta, hiszen így az elmúlt időszakban rengeteg család jutott csődközeli helyzetbe. Fontos továbbá, hogy lehetőség szerint, minél hosszabb kamatperiódusú, és rövidebb futamidejű hitelt válasszunk és – különösen áruvásárlási és gépkocsi vásárlási – hitel felvétele előtt biztosítsuk önerőként a megvásárolni kívánt termék vételárának legalább 20-30 százalékát – bár ezt márciustól már a jogszabályok is előírják” - foglalta össze a Generali Alapkezelő elemzője.
Támadnak a forinthitelek
A bevezetett törvényi változások egyik nem titkolt célja az volt, hogy a deviza helyett a forintban felvett hitelek felé terelje a lakosságot. A Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi stabilitási kockázatokat kívánta csökkenteni a bankrendszerben, ugyanis az már tavaly látható volt, hogy rendszerszintű kockázatokat vetett fel, hogy a megtakarítások, jövedelmek forintban, a hitelek pedig devizában voltak.
"Az utóbbi hónapokban a magyar alapkamat csökkenésével a változó kamatozású forinthitelek már versenyképesebbek lettek, a hosszabb távon meghatározott kamatok viszont még nem csökkentek hasonló mértékben" - emelte ki a Generali Alapkezelő elemzője.
Vizkelety Péter hozzátette: ők arra számítanak, hogy jövő hétfőn újabb 25 bázispontot vág a kamatból a jegybank, így 5,5 százalékra csökkenhet a ráta. "Innen kezdve kisebb részben az új kormány gazdaságpolitikáját, nagyobb részben pedig a nemzetközi hangulatot kell majd mérlegelnie a Monetáris Tanácsnak. Fontos lesz például, hogy mi lesz a görög adósságválság kimenetele, illetve lesznek-e még hasonló csontvázak a szekrényekben" - emelte ki a szakember.
A Generali Alapkezelő elemzője szerint ha a forint árfolyama a jelenlegi szinten marad, akkor stabilitási szempontból lehet még tér további kamatcsökkentésekre, illetve a gazdasági növekedés is indokolna további lazítást.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
