A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzátett adatai szerint a 2025. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak száma 4 millió 673 ezer fő volt, ami 38 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés a hazai elsődleges munkaerőpiacot érintette, miközben a közfoglalkoztatottak és külföldön dolgozók száma nem változott érdemben. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt, vagyis gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi szinttel. Ez elsőre stabil képet sugall, de a szakértők szerint valójában a munkaerőpiaci aktivitás gyengüléséről van szó.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az adatok mögött nem élénkülés, hanem szerkezeti gyengülés látszik. Mint mondja, a munkaképes korú népesség zsugorodása miatt csökkent a munkát keresők száma, nem pedig azért, mert többen találtak állást. „Ez a javulás csak sebtapaszt jelent a sok tekintetben többéves mélyponton lévő munkaerőpiac esetében” – fogalmazott. Hozzátette:
„A foglalkoztatás csupán szűk 3 ezer fővel nőtt. Mindez csekély korrekció az előző hónapban látott mintegy 35 ezer fős foglalkoztatotti zuhanás után.”
Fotó: Pexels
A szakértő szerint az aktivitás csökkenése azt jelzi, hogy a munkaerőpiac feszessége már nem a munkahelyek iránti keresletből fakad, hanem abból, hogy egyre kevesebben maradnak a munkaképes népesség körében. „Az aktívak száma is kétéves mélypontra került, sőt tovább csökkent a friss adatok szerint” – mondta. Mindez Virovácz szerint arra utal, hogy a kínálati korlát egyre hangsúlyosabbá válik, miközben a kereslet is lanyhul:
„A különböző bizalmi indexek és vállalati felmérések is egyre nagyobb arányban jelzik azt, hogy a vállalatok nem terveznek bővítést, sőt leépítésben gondolkoznak” – állapította meg.
Ezt erősíti meg Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője is, aki szerint az adatokban nemcsak a foglalkoztatottak számának csökkenése látszik, hanem az is, hogy sokan már nem is keresnek munkát. „A tavaszi hónapokban visszaesett az aktivitás is, a gyermekgondozásból visszatérők egy része nem tért vissza a munkaerőpiacra, miközben a munkanélküliek egy része kiléphetett onnan” – mondta. Úgy véli, a munkanélküliségi ráta stagnálása nem a piac stabilitását, hanem a kereslet és kínálat egyidejű szűkülését mutatja.
A keresleti oldalon megfigyelhető visszaesést Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője is hangsúlyozta: szerinte a munkaerőpiac jelenlegi állapota elsősorban annak következménye, hogy a gazdasági szereplők kivárnak, nem indítanak új beruházásokat, és a meglévő kapacitások fenntartására koncentrálnak. A magas kamatkörnyezet, a belső kereslet gyengesége és a nemzetközi gazdasági bizonytalanság miatt a cégek visszafogják a költéseiket, és halasztják a hosszú távú döntéseket, beleértve a létszámbővítést is. „A vállalatok beruházási döntéseiket elhalaszthatják, ami továbbra is mérséklődő munkakeresletet jelenthet” – szögezte le. Hozzátette, hogy a bizonytalanság nemcsak a beruházásokat, hanem a munkaerő-felvételt is érinti: az új pozíciók megnyitása helyett sok cég inkább a fluktuáció természetes kezelésére, átszervezésekre és a meglévő dolgozók megtartására helyezi a hangsúlyt.
Balog-Béki szerint ha az év második felében meg is indul valamiféle gazdasági élénkülés, az a munkaerőpiacon csak fokozatosan lesz érezhető.
„A foglalkoztatásnak először stabilizálódnia kell, és ezt követően növekedése is lassú lehet, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt” – fogalmazott.
Épp ezért, mivel sok vállalat megtartotta az embereit a nehezebb hónapokban is, nem valószínű, hogy rögtön az élénkülés első jeleire új munkaerőt kezdenek felvenni. Ehelyett inkább a meglévő állomány teljesebb kihasználására törekszenek, és csak akkor nyitnak új pozíciókat, ha tartós keresletnövekedést érzékelnek.
A cégek óvatosságát és a leépítések valószínűségét Virovácz Péter is alátámasztja. Szerinte a vállalati kilátások egyre borúsabbak, és a bizalom hiánya már a nagy volumenű, hosszú távú projektek elmaradásában is megjelenik. Szerinte a gazdasági stagnálás hatása lassan, de biztosan gyűrűzik be a munkaerőpiacra, különösen az olyan iparágakban, amelyek már eddig is külső keresleti sokkoknak voltak kitéve. A beruházások elmaradása pedig a bővülő foglalkoztatás lehetőségét is visszaveti. Erre példa szerinte az is, hogy „a CATL is hivatalosan bejelentette, hogy nem valósul meg a debreceni beruházás második üteme. Így az eredetileg bejelentett gyártói kapacitás egyharmada készül csak el”.
Eközben a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar foglalkoztatottság továbbra is erős. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt közölte: „A magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik, az új intézkedések célja, hogy ezt megőrizzük, és még többen dolgozhassanak.” A tárca szerint a foglalkoztatás csökkenése elsősorban demográfiai eredetű, nem pedig gazdasági. A kormány több új programot is elindított, köztük a közfoglalkoztatottakat a versenyszférába átvezető támogatási rendszert, valamint a fiatalokat és elbocsátottakat célzó munkaerőpiaci támogatásokat, hangsúlyozta a tárca pénteki közleményében.
