Sikerként lehet majd elkönyvelni, ha a találkozó résztvevői egyáltalán meg tudnak állapodni a valódi együttműködésről. George Bush amerikai elnök ugyanis két hónappal hivatali mandátumának lejárta előtt nem lesz abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon a világnak, már csak azért sem, mert az Egyesült Államok erősen eladósodott, olajfüggő és tőle indultak ki a pénzügyi zavarok - állapította meg a liberális lap.
A pénzügyi válsággal foglalkozó első világértekezleten a fejlett és fejlődő országok vezetői egyaránt részt vesznek. A legfejlettebb ipari országok alkotta G7-ek mellett egyebek között Kína, Brazília, India, Oroszország és Dél-Korea képviselői a tervek szerint megvitatják a globális pénzügyi krízis kiváltó okait, a kezelés érdekében tett eddigi lépéseket, miként lehet megreformálni a pénzügyi rendszert, és megelőzni a mostanihoz hasonló válságok ismétlődését.
A The New York Times szerint Bushnak a konferencián való részvételével több baj is van. Egyrészt mivel elnöksége véget ér, semmit sem fog tudni megvalósítani abból, amit kezdeményez vagy elfogad. Másrészt, s ez a nagyobb gond, semmiféle tekintélye nincs, ha a nemzeti és nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozásáról van szó a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében. Bush a hatalmas pénzügyi összeomlás ellenére még ma is a korlátozás nélküli piacok önszabályozó képességét magasztalja.
Az újság szerint a világnak ennek ellenére nem szabad várni arra, hogy az Egyesült Államokban kedvezőbb politikai légkör jöjjön létre az amerikai eredetű globális recesszió kezeléséhez. A lap szerint a november 15-i csúcson még nem szabad kötelező érvényű reformokról dönteni, "a krízis még kibontakozóban van, túl korai átfogó reformokról határozni".
