- Az elmúlt hetekben mintha ellentmondás lett volna a magyar kormány és az Európai Bizottság valamint az OECD véleménye között: a két szervezet 3,3 százalékos költségvetési hiányt vár 2012-re, miközben a kormány kitart a 3 százalék alatti cél mellett. Minek köszönhető ez a különbség?
- A kormány kitart a 2,5 százalékos hiánycél mellett, a konvergencia programban 2012-re ezt irányoztuk elő. A különbség oka könnyen összegezhető: a két szervezet azzal számolt, hogy a Széll Kálmán Terv nem kerül teljes mértékben végrehajtásra. Amennyiben a programot a magyar kormány végrehajtja, akkor a Bizottság is 3 százalék alatti deficittel számol, így már hibahatáron belül van az eltérés a kormány és Brüsszel előrejelzései között. Van némi eltérés a növekedési előrejelzésekben is, a nemzetközi szervezetek pár tized százalékkal alacsonyabb növekedést prognosztizálnak, mint a kormány, de ez az eltérés nem jelentős.
- Néhány elemző szerint kétséges, hogy a Széll Kálmán Terv száz százalékban megvalósítható. Mondhatjuk azt, hogy ez a terv "ki van centizve", teljes egészében teljesülnie kell ahhoz, hogy tartható legyen a hiánycél?
- A kormány egyértelműen határozott és elkötelezett, hogy az államadósságot csökkenő pályára állítja, és ehhez szükséges, hogy a költségvetési hiány a bejelentett pályán haladjon. Ha bármilyen intézkedés a Széll Kálmán Tervben azt mutatná, hogy nem a tőle elvárt, kiszámított hatással jár, akkor a kormány természetesen kész más intézkedést megtenni. Van olyan alternatív intézkedésre lehetőség, ami adott esetben a kisebb-nagyobb elcsúszásokat képes kiegyensúlyozni. Ami nagyon fontos, hogy ezek ne egyszeri intézkedések legyenek, hanem tartós, strukturális lépések. De ez csak egy legrosszabb forgatókönyv, mert azt gondoljuk, hogy pozitív és negatív irányú kockázatok is vannak a tervben, reményeink szerint ezek kiegyensúlyozzák egymást. Fontos, hogy a reformterv és a konvergencia program is egy konzervatív makrogazdasági pályára épül, hiszen 2011 és 2015 között végig 3 és 3,5 százalék közötti növekedéssel számol évente.
- Ezek szerint van B-terve a kormánynak, hogy ha bizonyos intézkedések nem hozzák a várt eredményt?
- Nem B-tervnek hívnám, mivel ezek az intézkedések nincsenek leírva, nincs egy titkos dokumentum, semmilyen ilyen jellegű döntés nincs.
- De ötletek ezek szerint maradtak még talonban?
- Úgy gondolom, hogy olyan intézkedések, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét erősítik és az államháztartásban kiadáscsökkenéssel járnak, mindig lesznek. Én csak azt akartam jelezni, hogy a kormány elkötelezettsége a fegyelmezett fiskális politika irányában olyan erős, hogy ha bármilyen probléma, külső vagy belső sokk érné a magyar gazdaságot, akkor a kormány kész egyéb intézkedéseket csatarendbe állítani. De jelenleg úgy látjuk, hogy a tervek szerint halad a program végrehajtása.
- A Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban kiemelte a konzervatív makropályát. Korábban azért elhangzottak ambiciózusabb célok is 4-6 százalékos GDP-növekedésről. Ezekből azért vettek vissza, hogy úgymond biztosra menjenek, vagy belátták, hogy nem reális ilyen gyors növekedés?
- Mi azt gondoljuk, hogy 4-6 százalékos növekedésre van lehetőség, a magyar gazdaság erre képes. Viszont azért készítettük a számításokat a konzervatívabb pálya mentén, hogy kisebb kockázata legyen a végrehajtásnak, inkább pozitív kockázatokat építsünk be a konvergencia programba. A 4-6 százalékos növekedés elérhetőségét támasztja alá, hogy azok a régiós országok, melyek az elmúlt években hasonlóan mély szerkezeti reformokat hajtottak végre, az átalakítást követően ilyen mértékben tudtak növekedni. A másik ok a 4 százalékot meghaladó növekedés elérhetősége mellett, hogy Magyarországon az átlagos növekedés 1997 és 2007 között 4 százalék felett volt. Erről a pályáról a korábbi gazdaságpolitikai hibák és egy világméretű gazdasági-pénzügyi válság térítették le Magyarországot. A korábbi hibákból tanulva és a válság hatásait kiheverve a magyar gazdaság erre a teljesítményre újra képes lehet. Úgy gondoljuk, hogy ennek eléréséhez két dolog kell: egyrészt stabil és kiszámítható fiskális környezet, másrészt pedig a foglalkoztatás jelentős javulása.
- Hol tart jelenleg a Széll Kálmán Terv részleteinek kidolgozása?
- Abszolút a tervek szerint folyik a munka, a kormány rendkívül szigorúan ellenőrzi a program végrehajtását. Nincs olyan közeli határidő, ami a program végrehajtásának csúszását okozhatná, a fiskális hatásoknál az idei évre mindössze 15 milliárd forinttal számoltunk, tehát a legfontosabb határidő 2012 január elseje lesz, jövőre kell majd jelentős hatásnak mutatkoznia a terv eredményeként.
Jelenleg nem egyszerűen arról van szó, hogy a részletek kidolgozása folyik, hiszen a konvergencia program elég részletesen meghatározta az intézkedéseket és a határidőket. Most a szakértőknek azt kell megfontolniuk, hogy a célul kitűzött versenyképesség-növelő, fiskális hatást hogyan lehet a program mentén haladva a lehető leghatékonyabban elérni. Egyes intézkedések tovább finomíthatók, esetleg helyettesíthetők, mely munka során nem csupán az a cél, hogy ugyanezt a hatást érje el, hanem akár ennél jobb hatás is elképzelhető. Ez a munka folyik jelenleg, majd ezt követően kerülhet sor további részletekkel bővülő kormányzati és parlamenti döntésekre.
- Ezek szerint lehetnek még változások a Széll Kálmán Tervben? Kikerülhetnek bizonyos intézkedések?
- Most egyrészt egy szakértői munka folyik, másrészt egy politikai munka. A politikai feladat, hogy a társadalommal, annak egyes érintett csoportjaival konzultációt folytasson le a kormány annak érdekében, hogy a konzultációba bevont állampolgárok véleménye minél inkább tükröződjön a programban. A szakértői munka ezzel párhuzamosan azt vizsgálja, hogy a már elfogadott stratégiai iránynak megfelelően van-e olyan pontja a tervnek, ami további finomításra, kisebb-nagyobb átdolgozásra szorul, de ez nem a program stratégiai céljait érintő változás. Alapvető változás nem várható, erre nincs is szükség.
- A közelmúltban egy budapesti konferencián a Royal Bank of Scotland elemzője azt mondta, hogy a terv nagyon ambiciózus, ugyanakkor fájdalmas lesz. Eközben a kormány továbbra is következetesen kerüli a megszorítás kifejezést. Nem érzi úgy, hogy az emberek többsége mégis megszorításként éli majd meg a végrehajtást?
- Nem gondolom, hogy megszorításokról van szó, szakértői szemmel sem mondhatjuk ezt. Ugyanis az intézkedések túlnyomó része azt célozza, hogy a jelenleg munkát nem vállalók, akik egyébként munkára képesek, munkát vállaljanak. Itt nem érzek megszorítást, ez mind a társadalom, mind az egyén szempontjából fontos. A másik fő intézkedéscsoport az állami intézmények hatékonyságnövelését célozza, ezek az intézkedések valóban kiadáscsökkentést jelentenek, de elsősorban az állami szektorban, az elavult struktúrák megváltoztatásán keresztül, ami megint csak nem értelmezhető megszorításként. Senkit nem érint például hátrányosan, ha a közösségi közlekedést átalakítjuk, és szolgáltatási szintjének megtartása, fejlesztése mellett megszüntetjük a párhuzamosságokat.
- A terv talán legnagyobb kockázata az, hogy képesek lesznek-e munkát adni annak a több százezer embernek, akit vissza szeretnének terelni a munkaerőpiacra, vagy ők a munkanélküliek táborát gyarapítják majd.
- Ez egy nagyon fontos feladata, célkitűzése a Széll Kálmán Tervnek. Nyilvánvalóan a végső megoldás az, ha a versenyszférában teremtődnek meg a szükséges számban munkahelyek, de addig, amíg ez megtörténik, az állam közmunka programokon keresztül tudja visszavezetni ezeket az embereket a munka világába. A közmunkákon keresztül azok, akik korábban évekig nem vállaltak munkát, kifejleszthetik, javíthatják az ehhez szükséges, ám mára elavult készségeiket, másrészt az érintett családok a közmunka programokon keresztül rendszeres jövedelemhez juthatnak.
- Ezek a közmunkaprogramok nagyjából hány embert érinthetnek majd?
- A konvergencia program számításaiban az erre szolgáló forrásokat megdupláztuk 2012-re, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi közmunka-rendszernek legalább a kétszerese kell, hogy megvalósuljon. Erre a fiskális források megvannak, az egyes területek a Nemzeti Munka Tervben kerülnek majd rögzítésre. A legfontosabb, hogy költségvetési akadálya nem lesz a közmunka kibővítésének.
- Az év első hónapjaiban látványosan javult hazánk megítélése külföldön: csökkent a CDS-felárunk, volt két sikeres devizakötvény-kibocsátásunk. Ez mennyiben köszönhető a kormány munkájának és mennyiben az esetlegesen kedvező nemzetközi hangulatnak?
- Én meglepődnék, ha kedvező nemzetközi piaci hangulatról beszélhetnénk az euróövezet perifériás országait érintő szuverén adósságválságok közepette. Én azt gondolom, hogy a magyar piaci sikerek szinte száz százalékban a kormányzati gazdaságpolitikának köszönhetőek. Azt azonban fejben kell tartanunk, hogy rendkívül sok munka van még előttünk, ha úgy tetszik, ez egy megelőlegezett bizalom, ami azt mutatja, hogy a piac a tervekkel egyetért, azokat támogatja. A bizalom azonban ugyanilyen könnyen elpártolhatna, ha a kormány elkötelezettsége csökkenne. Abban bízunk, hogy a bizalom javulása egy pozitív spirálba viheti Magyarországot, aminek előbb-utóbb például a hitelminősítésekben is tükröződnie kell, ami további pozitív hatásokkal járhat.
- A bizalom konkrétan mikor jelenhet meg a hitelminősítésekben?
- A Széll Kálmán Terv március elején került bejelentésre, majd április közepén nyújtottuk be a konvergencia programot az Európai Bizottságnak, azóta másfél hónap telt el. Azt tudjuk, hogy a minősítők ennél hosszabb időszakot vesznek figyelembe, amikor egy esetleges pozitív változásról döntenek. Azt gondolom, hogy idén ősszel a piac már nyomást gyakorolhat a hitelminősítőkre, hogy Magyarország esetében felülvizsgálják a minősítésüket. Azért is említem az őszt, mert akkor kerül majd kidolgozásra és a parlamentnek benyújtásra a 2012-es költségvetési törvényjavaslat, ami fontos pont lehet a hitelminősítők számára is.
Beke Károly
mfor.hu
