Múlt hét pénteken tette közzé az Európai Bizottság a frissített téli gazdasági prognózisát, mely a legutóbbi, novemberi jelentéshez képest több mutatónál is jelentősen kedvezőtlenebb képet fest hazánkról. Persze, a túlzott deficiteljárás miatt a legfontosabb pontja az előrejelzésnek a költségvetési hiány volt, de a kormány a GDP-előrejelzést is meglehetősen pontatlannak, irreálisnak találta. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy más elemzőcégek és nemzetközi szervezetekhez képest mennyire szigorú, pesszimista a Bizottság frissített, 2013-ra vonatkozó prognózisa.
Először is kezdjük a legkritikusabb ponttal, mégpedig a költségvetési hiánnyal, melyet az Európai Bizottság a novemberi előrejelzést követően -2,9 százalékról -3,4 százalékra módosított. Bár az eltelt időben jelentős mértékben a kormány nem avatkozott még bele az idei költségvetésbe, egyes költségvetési tételek bizonytalansága miatt mégis ekkora módosítást látott indokoltnak Brüsszel. Úgy vélik ugyanis, hogy az e-útdíjból remélt nettó 40 milliárd forint (75 milliárd bevétel mínusz 35 milliárd kiadás) és a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötéséből várt nettó 78 milliárd forint (95 milliárd bevétel mínusz 15 milliárd költség) idén nem folyik be a költségvetésbe, vagyis 118 milliárdos kiesést legalább prognosztizálnak. (Ez pedig a GDP cirka 0,4 százaléka.)
Bár a Bizottság prognózisa a legpesszimistább, azért vannak olyan előrejelzések, melyek szerint tartható a kritikusnak nevezett, maastrichti 3 százalékos hiány, ha nem lesz év közben váratlan esemény. A GKI mellett még a Magyar Nemzeti Bank is úgy látta a legfrissebbnek számító, év végi prognózis készítésekor, hogy az elfogadott költségvetés alapján 3 százalékos lehet a deficit. Keddi sajtótájékoztatóján Simor András, a jegybank elnöke hangsúlyozta is: a 3 százalék körüli hiány a tartalékok teljes befagyasztásával érhető el számításaik szerint. "Más szóval a költségvetésben semmilyen tartalék nincs váratlan események kezelésére" - jegyezte meg. Itt érdemes kitérni arra, hogy a kockázatot jelentő költségvetési tételek esetében a kormány jellemzően a 400 milliárdos tartalékkal, mint erre szolgáló fedezettel szokott érvelni.
Ha 2014-re is kitekintünk - bár még csak pár szervezet prognózisa áll rendelkezésünkre -, akkor megállapítható, hogy a jelenlegi kiadási és bevételi folyamatok változatlansága esetén jövőre ismét komoly költségvetési huzavona jöhet, hiszen bőven 3 százalék feletti költségvetési hiányt várnak előzetesen a szakemberek. A Magyar Nemzeti Bank 3,8, az Európai Bizottság 3,4 százalékos mínuszt, egyedül az OECD vár jelenleg 2,7 százalékos hiányt.
Visszatérve az idei évre, az Európai Bizottság előrejelzésére kiadott közleményében úgy fogalmaz a kormány: a hiányprognózis azért sem tekinthető helyesnek, mert mindössze 0,1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak az idei évre, miközben a gazdaság 1 százalékkal bővülhet. A kormány a várakozását a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat megjelenése után kiadott közleményében többek között a felfutó ipari rendelésállománnyal támasztja alá. Emellett szerintük már a járműipar kapacitásbővülésének is érezhető lesz a hatása. Bár arra már utalt Varga Mihály tárca nélküli miniszter, hogy a szóban forgó adat tükrében szükség lesz a növekedési prognózis felülvizsgálatára, ami legkorábban majd az áprilisi konvergenciajelentésben valósulhat meg.
Ami a munkanélküliség arányát illeti, a prognózissal rendelkező szervezetek nagyjából hasonló véleményen vannak. Mégpedig egyaránt 11 százalék körüli rátát valószínűsítenek a kormány foglalkoztatást növelő programjai ellenére, mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv. Az OECD és az EB egyaránt 11,1 százalékos, 2012-höz képest romló rátára számít, mellyel a legpesszimistábbakat képviselik, de ide sorolható még a GKI is a maga 11 százalékos előrejelzésével. A kormány, a Századvég és a Kopint-Tárki pedig egyaránt 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát vár.
Az infláció tekintetében azonban meglehetősen felemás a helyzet. Hiszen míg például a Magyar Nemzeti Bank 3,5 százalékos éves inflációra vonatkozó prognózisa figyelembe vette a rezsicsökkentések árcsökkentő hatását is, addig a kormány 5,2 százalékos várakozással tervezte az idei évi költségvetést. Bár év elején már elismerték, hogy 2013-ban régóta nem látott alacsony szintre csökkenhet az infláció, ennek ellenére nem tervezik ennek felülvizsgálatát, aminek elsődlegesen az lehet az oka, hogy a nyugdíjak mértékét a költségvetésben elfogadott infláció mértékével kell emelni a törvény szerint. Így a módosítás kellemetlenül érintené a nyugdíjasokat, ez pedg negatívan hatna a kormányra is így a választások előtt egy évvel.
A kormányéval megegyező előrejelzéssel rendelkezik még a Kopint-Tárki is, míg a GKI a rezsicsökkentés hatása nélkül 5 százalékot várna. A legfrissebb, Európai Bizottság által készített előrejelzés pedig a kormányzati intézkedések tükrében 3,6 százalékos fogyasztói árindexet vetít előre.
Székely Sarolta
mfor.hu
