Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években többször is kijelentette nagy álmát, miszerint szeretné elérni, hogy az ipar GDP-n belüli részaránya éves szinten elérje a 30 százalékot 2020-ra és így hazánkat az Unió legiparosodottabb országává tegye.
A tavalyi évre vonatkozó adatok alapján a cél elérése, ha lassú tempóban is, de zökkenőmentesen zajlott, azonban 2015 utolsó negyedévétől kezdve megtorpanás történt. Az ipar tavaly a GDP 22,9 százalékát tette ki, ami 0,3 százalékponttal magasabb részesedést jelent a 2014-esnél, aminél nagyobb részarányra utoljára az 1990-es évek végén volt példa. Tavaly márciusban egyébként a kormányfő már azt állította, hogy a dobogó harmadik fokán állunk Európában, amely kijelentést azonban az Eurostat adatai cáfolták.
A KSH által nemrég publikált 2016 második negyedéves adatai szerint a céltól még igencsak messze vagyunk. Az ipar hozzájárulása a nemzeti össztermékhez évesített gördülő összeggel számolva 22,8 százalék volt 2016 második negyedévében. (szerk.: az évesített gördülő adatokkal ki tudjuk szűrnii a szezonális ingadozásokból adódó torzításokat.) Ez az arány az idei év kezdete óta fent áll, ráadásul a tavalyi év utolsó negyedévének 22,9 százalékos ipar/GDP arányához képest is mérséklődött némileg.
Lássuk csak a negyedéveket!
2015 második negyedévétől csökkent ez az arány, ami még mostanra sem érte el a 2015 első negyedévi szintet, vagyis az akkori csúcsot, a 24,1 százalékot. Az idei év második negyedévében ez 23,1 százalék volt.
Ráadásul ezek első és második negyedéves adatok, amikor az alacsony év eleji fogyasztás miatt általában nagyobb az ipar hozzáadott értékének aránya a teljes gazdaságon belül, ahogy ez a fenti grafikon szezonális ingadozásaiból is látszik. Feltételezhető, hogy év végére, amikor eleve csökkenni szokott ez az arány, akkor folytatódni fog a tendencia, így az idei év akár még a korábbinál is alacsonyabb számot produkálhat.
Persze az ipar GDP-n belüli arányának növekedését a többi ágazat emelkedése mérsékli, vagyis ha például a szolgáltatások, amely a termelői oldal legnagyobb tényezője, olyan mértékben nő, mint az ipar, akkor értelemszerűen az ipar aránya a GDP-n belül nem tud emelkedni.
Emellett a feldolgozóipar a legmeghatározóbb hazánkban az iparon belül, míg a bányászat jóval kevésbé befolyásoló, tehát érdemes csak a feldolgóziparra is megvizsgálni a helyzetet. A GDP-hez viszonyított aránya évesített összegekkel számolva 20,2 százalék volt 2016 második negyedévében az összesített 22,8 százalékos ipar/GDP arányhoz képest.
Az ipar/GDP-arány stagnálását főként a győri Audi-gyár idei megtorpanása eredményezi.
mfor.hu
