A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintatájékoztatót bocsátott ki a hitelintézeteknek és a gyakran ismételt kérdésekre vonatkozó válaszokat jelentetett meg a fogyasztóvédelmi honlapján, a lakossági ügyfelek számára a jelzáloghitelekhez kapcsolódó önálló zálogjog bevezetése kapcsán. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása ugyanis 2016. október 1-jétől ismét lehetővé teszi, hogy egy jelzáloghitelnél a zálogjog önállóan – azaz azon jelzálog-követelés nélkül, amelyre azt alapították – is forgalomképes legyen, vagyis azt a hitelintézet részben vagy egészben átruházhatja egy másik pénzügyi intézményre, jellemzően jelzálogbankra.
A hitelintézetek jelzése szerint a közeljövőben több tízezer jelzáloghiteles – konkrétan a zálogkötelezettek, akik döntő része azonos az adóssal – kaphat tájékoztató levelet és az önálló jelzálogjoggá történő átalakításról szóló banki nyilatkozatot hitelintézetétől. Ezek kiküldésének oka, hogy az önálló zálogjogot nem csak az új hiteleknél lehet alkalmazni, hanem – ha az adott hitelintézet erre vonatkozó írásos nyilatkozatot küld ki az érintett zálogkötelezettnek – a meglévő jelzáloghiteleknél is, az eddigi zálogjogot átalakítva.
A levelek kapcsán a jelzáloghiteleseknek nincs teendőjük, rájuk vonatkozóan technikai változtatásról van szó. Ez nem alakítja át szerződéses feltételeiket, a változás csak a jelzáloghitelüket nyújtó hitelintézet és az őt refinanszírozó jelzálogbank közti kapcsolatban fontos. Ha ugyanis a hitelintézet az ilyen típusú jelzálogjogokat a jelzálogbankra ruházza át, stabilabb, fedezett források útján tudja jelzáloghiteleit refinanszírozni. Az ezekre a forrásokra jellemző alacsonyabb kockázati felár hosszabb távon csökkentheti a lakossági jelzáloghitelek kamatait is.
Ilyen lesz a Nemzeti Táncszínház
A Ptk.-módosítás előírja: az önálló zálogjog bevezetése miatt a zálogkötelezettek terhei nem nőhetnek. A jelzáloghitel összege, futamideje nem módosul, az ügyfélnek jelzáloghitelét továbbra is eddigi hitelintézete részére kell törlesztenie, változatlan törlesztőrészlettel. A módosítás az ügyfeleknek nem jár semmilyen költséggel. A törvény tehát védi a zálogkötelezettet és az adóst annak kapcsán is, hogy a hitelszerződésből eredő tartozást semmilyen módon ne lehessen kétszeresen követelni. A hiteltörlesztési kötelezettség így változatlanul kizárólag a hitelszerződés szerinti hitelező pénzügyi intézmény felé áll fenn.
A korábbi jelzálogjog törléséről és e helyett az átalakításos önálló zálogjog (azonos ranghelyű) bejegyzéséről az illetékes földhivatal írásban értesíti a zálogkötelezettet. Noha a korábbi deviza alapú hiteleknél e földhivatali értesítésben a hiteltartozás technikailag még mindig az adott devizanemben szerepel majd, a forintosítás nyomán természetesen már forint jelzáloghitelekről van szó. Az egyéb (pl. fogyasztási) hiteleket nem érinti a változás, áll az MNB közleményében.
mfor.hu
