A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Az előző ülésen, szeptember 4-én 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a bank.
A döntés akkor meglepte a piacokat, az elemzők többsége arra számított, az EKB nem változtat irányadó kamatrátáján.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Mario Draghi a döntést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az EKB a negyedik negyedévben fedezett adósság (covered bonds) és eszközalapú értékpapírokok (asset-backed securities, ABSs) vásárlását kezdi meg, a fedezett adósságokkal kezdve október második felében. Az eszközvásárlási program futamideje legalább két év lesz. "Ezek az eszközvásárlások a 2016 júniusáig tartó célzott refinanszírozási műveletekkel együtt jelentős hatással lesznek az EKB mérlegére" - mondta Mario Draghi.
"Az új monetáris eszközökkel elsősorban a gazdaság finanszírozásában kulcsszerepet játszó piaci szegmenseket kívánjuk támogatni" - mondta az EKB elnöke, hangsúlyozva, hogy ezek az új eszközök ezáltal "tovább erősítik a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát, a gazdasági szereplők széles köre számára teszik hozzáférhetőbbé a hiteleket és kedvező áttételes hatást fejtenek majd ki más területekre is".
Tekintettel a változatlanul alacsony inflációs kilátásokra, az euróövezet növekedési lendületének a gyengülésére, valamint a reálgazdaság hitelezésének csekély terjedési ütemére, az új eszközök bevezetése jelentős mértékű monetáris lazításnak minősül - mutatott rá Mario Draghi.
Hangsúlyozta, hogy a Kormányzótanácson belül egyetértés uralkodik a nem konvencionális eszközök alkalmazásában a bank mandátumának keretein belül, amennyiben azt az alacsony inflációs periódus elhúzódásának veszélyét hordozó kockázati tényezők kiküszöbölése indokolttá teszi.
Az euróövezeti infláció 0,3 százalékra csökkent szeptemberben az előző havi 0,4 százalékról. Az EKB 2 százalékot közelítő inflációs célt tűzött ki. "Az elhúzódó alacsony inflációs szakasz káros a gazdaságra nézve, ezért lépni kellett ellene" - mondta Mario Draghi.
A gazdasági elemzések a növekedési lendület gyengülését mutatták ki, 2015-ben változatlanul csak mérsékelt gazdasági növekedésre lehet számítani. A fellendülést hátráltatja a magas munkanélküliség, a gazdasági növekedés egyik motorját, a belső keresletet monetáris intézkedésekkel kell ösztönözni. Az inflációs várakozások az elkövetkező hónapokban is alacsonyak lesznek, az árak mérsékelt növekedésére 2015-ben és 2016-ban lehet számítani. Az EKB mindvégig szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatok alakulását - szögezte le az EKB elnöke. Az euróövezeti növekedési kockázatok között "ismét megjelent régi barátunk, a geopolitikai kockázat" - fogalmazott Mario Draghi.
Az EKB elnöke rámutatott, hogy a monetáris intézkedések mellett nem szabad elhanyagolni a megkezdett strukturális reformok befejezését sem. Az euróövezeti tagállamoknak nem szabad lazítaniuk a költségvetési politika szigorításában elért eredményeiken. Hangsúlyozta, hogy a stabilitási és növekedési paktum előírásai semmiképpen sem sérülhetnek, azok a fenntartható költségvetési gyakorlat garanciájaként szolgálnak.
A monetáris politika csak támogatni tudja a gazdasági növekedést, de a sikerhez, a beruházási aktivitás fokozásához és új munkahelyek teremtéséhez más területeken is hathatós intézkedéseket kell hozni - hívta fel a figyelmet Mario Draghi az EKB elnöke az októberi kamatdöntő ülését követő monetáris politikai tájékoztatón.
MTI
