Gyurcsány Ferenc szerint a gazdasági növekedést úgy lehet ösztönözni, hogy egyszerre több ponton kezdeményeznek változtatásokat: az adó- és járulékrendszer megújítását, a szociális rendszer átalakítását, valamint a képzésben és a szakképzésben elindított programok folytatását, ha kell, módosítását. A miniszterelnök erről a kétnapos dobogókői kormánykonzultáció szünetében beszélt szerdán. Hangsúlyozta: az egyensúlyi program megtartása mellett a kormány célja a gazdasági növekedés ösztönzése, de úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a szociális biztonságot.
A miniszterelnök szerint az adó- és a járulékrendszer megújítását abból lehet finanszírozni, hogy folytatják a gazdaság kifehérítését célzó programot, szélesítik az adózók körét, ragaszkodnak a takarékos költségvetési tervezéshez, áttekintik a mentességek és a kedvezmények körét, továbbá átalakítják az adórendszeren belüli hangsúlyokat, ami elsősorban a munkából származó jövedelemre rakódó terhek csökkentését jelenti.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint a dobogókői konzultáción egyetértés volt abban, hogy a szociális rendszerre fordított kiadások nem csökkenthetők, de a segélyezésre költött pénzt lehetne célzottabban és jobban felhasználni.
Szeptemberre kész lesz a csomagA kormányfő beszámolt arról, hogy a pénzügyminiszter, a gazdasági és a szociális tárca vezetője is hasonlóan vélekedett a kialakult helyzetről és a lehetséges megoldásokról. Így alakulhatott ki közös álláspont, amely a jövő héten az ő előterjesztésében kerül az MSZP képviselőcsoportja elé. Az MSZP-frakció remélt szakmapolitikai támogatását követően intenzívebb szakaszba lép a részleteket kidolgozó munka, és ugyanebben a körben június végéig még lesz egy egyeztetés - jelentette be a a miniszterelnök. A Gyurcsány Ferenc úgy látja, szeptember közepére készülhet el egy több területre kiterjedő, átfogó, a gazdasági növekedést serkentő javaslatcsomag.
Általánosságban minden rendben vanÚgy látszik, hogy a Gyurcsány kormány érzékeli a szűk mozgásterét, és azzal próbálkozik, amit egy kisebbségi kormány meg tud tenni - reagált a bejelentésekre Csaba László. Ilyen egyszerű lépés az adórendszeren belüli hangsúlyáthelyezés. Szerinte azzal, amit kommunikál a kormány az általánosság szintjén nincs baj, ki ne értene egyet azokkal a szlogenekkel, hogy egyensúly helyreállítása, vagy növekedés beindítása. A probléma a konkrétumoknál kezdődik, és ha ezeket nézzük, akkor legfeljebb igen jelentéktelen változtatások várhatók. Nem egy 4-5 százalékpontos adó- vagy járulékcsökkentésről van szó, hanem csupán arról, hogy az adott kereteken belül úgy változtatnak, hogy a munka terhei valamelyest csökkennek majd.
A gazdaság kifehérítése kapcsán elég nehéz tisztán látni, de Csaba László ezzel kapcsolatban meglehetősen szkeptikus. Megjegyezte, hogy "akit kifehérítenek" annak az adóemelést jelent, és így felmerül a kérdés, hogy mennyire lesznek ezek személyek munkára ösztönözve. Vagy éppen a munkáltatója érezheti úgy, hogy ezen az áron már nem éri meg a foglalkoztatás.
A kifehérítés alapvetően pótcselekvésA kifehérítés a közgazdász szerint alapvetően pótcselekvés, hiszen nem arról van szó, hogy az igazán nagy adócsalókra lecsapnak, olyan ügyekre, amikről mindenki tud. Félő, hogy ehelyett a illetékes hivatal kimegy az építkezésekre és megnézi "van-e munkavállalási engedélye az erdélyieknek". Esetleg megnézik, hogy "a mosogatónak egy vendéglőben van-e kék könyve". Az ilyen módszerek pedig jelentős eredményeket nem tudnak hozni.
Az adórendszer átalakításának korábban volt egy olyan variációja, hogy emelnék az ÁFÁ-t, amiből finanszírozható lenne a SZJA mérséklése, de Csaba László szerint ez már a múlté. Akkor olyan félelmek merültek fel, hogy egy ilyen lépés növelné az inflációt. Ami azonban Csaba László szerint nem következik be automatikusan, de a Pénzügyminisztérium úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen lenne ez a hatás.
Csaba László szerint hiába beszéltek nagyon sokat az elmúlt hónapokban, a kormány nem tud olyan lépéseket tenni, amely növelné foglalkozatást, ez viszont a gazdasági növekedésre hat negatívan. "Persze a kritikával vigyázni kell, hiszen, ha egy rendszer egészében rossz, akkor nem mondhatjuk azt, hogy semmit ne változtassanak rajta. Ez a minél rosszabb, annál jobb sztálini politikája lenne" - véli Csaba László.
Úgy tűnik, hogy a kormány közeli körök nagyobb kiadáscsökkentésre nincsenek elszánva, amelyhez érvként a szociális ellátórendszer biztonságát szokták felhozni, és ehhez természetesen bizonyos pénzeket be kell szedni. Csaba László azonban úgy véli, hogy a szociális ellátórendszer egy instrumentális hivatkozás, amely az állam fegyelmezetlen és rossz hatékonyságú gazdálkodásának fedezésére szolgál. Persze a kormány azt nem mondhatja, hogy szeretne egy pazarló államot, sőt az ellenkezőjét mondják, csak éppen sosem történik semmi. Csaba László úgy véli, ha a kormány részéről komoly szándék lett volna erre vonatkozólag, akkor az elmúlt hat évben lett volna mód arra, hogy a pazarlást visszaszorítsák. Ez azonban csak a retorika szintjén jelent meg, így az erre való hivatkozásnak nincs hitelessége. "Azt nem lehet tanácsolni, hogy ne hirdessenek jó dolgokat, de e mögé már tetteket is kellene tenni" – mondta az akadémikus.
Varga M István
