Járai Zsigmond volt jegybankelnök az mfor.hu-nak elmondta: talán sikerül elkerülni, hogy súlyosbodjon a válság. A szakember szerint a megjelent hírekkel ellentétben államcsődről még nem beszélhetünk, jelenleg nincs szó teljes fizetésképtelenségről. Komoly probléma azonban a forint árfolyamának drasztikus gyengülése, Járai szerint akár 300 forint is lehet rövid időn belül az euró árfolyama.
Államadósság és magánadósság
Az EKB-nak azon szerdai döntésével kapcsolatban, miszerint gyengébb besorolású állampapírokat is befogad az európai pénzintézet, Járai Zsigmond elmondta, hogy ez feltehetően csak ideiglenes intézkedés. Járai egyébként e tekintetben még a nemzetközi garanciák mellett sem túl optimista, hiszen elképzelhető, hogy a befektetőket így sem érdeklik a magyar állampapírok.
Az EKB garanciákkal kapcsolatban Suppan Gergely elmondta, hogy ezeknek még ki kell dolgozni az intézményi hátterét. Ha ez sikerül, akkor az állampapír piac problémái talán megoldódnak, de akkor is ott van még a 62,3 milliárd dollár magán- és cégadósság kérdése. De ez a lehetőség csak elvi, mert nehéz megmondani, hogy mire "harapnak" a külföldiek.
Kondrát Zsolt: magas az államadósság veszélye
Az elmúlt napokban hirtelen elmélyült a globális hitelpiaci válság, a kormányok és jegybankok példa nélkül álló, hatalmas nagyságrendű intézkedéseket hoztak, mondta el lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. E lépések a bankok feltőkésítésére és a bankközi hitelpiac működésének normalizálására irányulnak elsősorban, és az Atlanti-óceán mindkét partján elérik az 1000 milliárdos (euró illetve dollár) nagyságrendet. Bár az intézkedések a válság gyökerét vették célba – így előbb-utóbb elérik céljukat, és visszaállítják a bizalmat a bankokkal és a pénzügyi szektorral szemben –, nagy részük egyelőre még nem lépett életbe, csak a bizalom visszaszerzése érdekében már bejelentették őket előre.
A bankokban történő állami részesedés-szerzés teljes lebonyolítása több hetet vehet igénybe, míg a bankközi piaci hitelezés garantálása terén egyelőre nem ismertek még a részletek. Időre van tehát szükség a piacok normalizálódásához, a befektetők valószínűleg csak a konkrét, kézzelfogható hatások megjelenését követően nyugszanak meg. Ezzel együtt is csak óvatos optimizmusra van ok, mivel az USA és eurozóna is nagy valószínűséggel recesszióban van már, miközben az amerikai lakáspiacon folytatódik az árak csökkenése. Mindez további banki veszteségeket vetít előre egyfelől, és újabb negatív makro adatok megjelenéséhez vezet másfelől, ami még okozhat jelentős árfolyammozgásokat a pénzügyi piacokon.
Ebben a környezetben lényegében a fundamentális helyzettől függetlenül nehéz helyzetbe kerül minden piaci szereplő, aki jelentős adóssággal rendelkezik, és ennek hatását érzi Magyarország is. Kondrát Zsolt szerint, hazánk kockázati megítélése is sokat romlott mivel mind az állam, mind a bankrendszer folyamatos devizafinanszírozásra szorul. Helyzetünket tovább nehezítették az Izlandon lejátszódó események. Az északi ország legnagyobb bankjai sorra csődbe mentek, és ma már lényegében a közvetlen államcsőd veszélye fenyeget. A devizapiac lefagyott, nem lehet izlandi koronával kereskedni, a külföldi befektetők pedig ijedtükben más feltörekvő piaci devizáktól, köztük a forinttól is szabadulnának.
Magyarország azonban nem Izland, makrogazdasági helyzete lényegesen jobb. Izlandon túlméretezett bankszektor alakult ki, amelynek mérleg-főösszege többszörösen meghaladja a GDP-t, és ezért a finanszírozási gondok hatványozottan jelentkeztek. Magyarország gazdasága sokkal diverzifikáltabb, a bankrendszer mérete nem kiugró európai összehasonlításban, és a feldolgozóipar európai viszonylatban is versenyképes. A magyar bankrendszer nagyrészt nagy, tőkeerős külföldi bankok tulajdonában van, amelyek biztosítják a folyamatos finanszírozást a piaci források elapadása esetén is.
Sokat javult a makrohelyzet az elmúlt két évbenA makrogazdasági helyzet sokat javult az elmúlt két évben, a költségvetési hiány idén a tervek szerint 3,5 százalék alá csökken, és a kormány a hiány gyorsított ütemű további csökkentését tervezi. A magyar infláció szeptemberben 5,7 százalékra mérséklődött, szemben a 12,3 százalékos izlandi inflációval. A forint az elmúlt két évben sokat erősödött, és meglehetősen stabil volt, miközben az izlandi korona már hosszabb ideje szélsőséges kilengéseket végez. A fentieket az is megerősíti, hogy az IMF és több európai vezető is kiállt az ország megsegítése mellett, ami önmagában is jelentős különbség a két ország között. Végezetül Magyarország az Európai Unió tagja, ami további védettséget jelent. Ezzel együtt a jelenlegi helyzetben már szükség lehet a kézzelfogható gazdaságpolitikai válaszlépések és a külső – IMF, EU – segítség jellegének és nagyságrendjének ismeretére a piacok megnyugtatása érdekében. A forint azonban mindaddig volatilis maradhat, amíg a globális pénzügyi piacok nem nyugszanak meg, és a kockázatvállalási kedv nem tér vissza egy normálisabb szintre.
Bizalmi válság és nem "izlandi szindróma"
Az állampapírpiacon napok óta kicsi a likviditás, alig folyik kereskedés és a devizahitelezés leállítsa együtt nagymértékben csökkenti a forint iránti keresletet – mondta el lapunknak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Ez két tényező már negatívan hathat a forint árfolyamára. A bizalmatlanság a külföldi befektetőket arra ösztönzi, hogy megszabaduljanak magyarországi eszközeiktől.
Ehhez társul még a nemzetközi pánik, és az, hogy hazánkat azon országok közé sorolják, amelyek az IMF-hez fordulhatnak segélyért. Egy kalapba kerültünk Ukrajnával, vagy Szerbiával. De az "izlandi szindróma", az, hogy a valuta tejesen összeomlik, várhatóan nem következik be. Kovács Mátyás ezzel kapcsolatban felhívta arra a figyelmet, hogy nálunk Izlanddal szembe, a bankok nem omlottak össze. Így Magyarországon semmiképp sem várható az "izlandi szindróma" megismétlődése. A mostani válság ezért alapvetően bizalmi válság, vagyis megingott a forint és a magyar gazdaság iránti bizalom.
Varga M István
