Mint ismert, tavaly novemberben a 2008-ban felvett IMF-hitel újabb törlesztése vált aktuálissá, melyet devizaforrások híján az elmúlt hónapokban a kormány rendre úgy fizetett ki, hogy a Kincstári Egységes Számlán tartott, a törlesztéshez szükséges forintösszeget az MNB-nél átváltotta euróra. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára november végi fogadóóráján az mfor.hu kérdésére ezt meg is erősítette: a visszafizetések rendben megtörténtek, az MNB-nél levő Kincstári Egységes Számláról vásárolt az állam devizát a jegybanktól, ebből került sor a törlesztésre.
Ezek után egyértelműnek tűnt, hogy a törlesztés hatása majd a kormányzati betétek novemberi statisztikájában látszani fog. December első felében aztán a Magyar Nemzeti Bank közzé is tette az adatokat, ám annak ellenére, hogy az IMF-hitel mellett két eurókötvényünk is lejárt, és így összesen 400 milliárd forintot kellett törleszteni, mindössze 118 milliárd forinttal csappant meg a központi kormányzat betéte. A különbséget mérsékelhette egyrészt a forintkötvények többletkibocsátása is, melynek összértéke novemberben 40 milliárd forint volt, másrészt elméletileg a központi kormányzat költségvetésének többlete is, de az novemberben éppen tízmilliárdos mínuszt mutatott.
A fentiek ellenére azonban teljesen új szemszögből világítja meg a helyzetet az Államadósság Kezelő Központ honlapján megjelent Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapra vonatkozó információ. Ez alapján ugyanis novemberben kicsivel több mint 172 milliárd forintot fizettek ki az alapból a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel törlesztésére. Vagyis a korábbi magánnyugdíjpénztári pénzekből került ez kifizetésre.
Ennek hatását az alapban lévő eszközök értékére nehéz pontosan megmondani, mivel a legfrissebb részletes adatok csak október hónapra vonatkoznak, a törlesztés pedig novemberben történt. Októberben egyébként 673 milliárd forint volt az alapban, amit ha csökkentünk az IMF-nek fizetett összeggel, akkor 501 milliárd forint lehetett a november végi állomány, ami minden idők legalacsonyabbja lehet. Ezt az összeget azonban módosíthatják még az esetleges hozamok is.
Az ÁKK valószínűleg az alap október végén 212 milliárd forintot kivető devizaeszközeit is értékesíthette. Így már érthetőbb, hogy miért csökkent az euróban hozzávetőlegesen 1,4 milliárdot kitevő törlesztést követően az MNB nemzetközi tartaléka "mindössze" egymilliárd euróval. Hiszen, ha a kormány számára rendelkezésre álltak devizaforrások, akkor az azt jelenti, hogy nem a teljes törlesztési összeget kellett forintról devizára váltani a tartalékok terhére, hanem annak csak egy részét. (mfor.hu szerk: az adat ismertetésekor a differencia magyarázataként mi a folyó fizetési mérleg novemberi többletére gondoltunk, de ezek szerint elképzelhető, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap devizaeszközeinek "megcsapolása" is jelentősebb szerepet játszott.)
Székely Sarolta
mfor.hu
