Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Abban egyetért a kormány és az ellenzék, hogy nyugdíjreformra szükség van, de a módszerekben távol állnak egymástól az elképzeléseik. A Fidesz szerint a kabinet közelmúltban bejelentett lépései nem javítottak a helyzeten, ezért jövőre - választási győzelmük esetén - visszatérnének a 2001-2002-ben megkezdett reformhoz.

A kormány által elindított nyugdíjreform elsődleges oka, hogy mostanra a nyugdíjakra fordított összeg meghaladja az ország teherbíró képességét. "A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem csak pénzügyi kérdés, hanem az egész rendszer működését magában foglalja. Az emberek ugyanis garanciát várnak arra, hogy a befizetett összeget vissza fogják kapni" - mondta el Herczog László szociális és munkaügyi miniszter csütörtökön a Pénzügykutató Zrt. és az Unicredit Bank által szervezett konferencián.

Munka vagy nyugdíj?

"Az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan menekülnek a nyugdíjrendszerbe részben azért, mert elveszítik munkahelyüket, részben pedig azért, mert jobban megéri nyugdíjba menni, mint dolgozni" - vázolta fel a helyzetet Herczog László.

A miniszter szerint éppen ezért kívánja a kormány most aktivitásra ösztönözni az embereket. Ebben segíthet például az a bevezetett rendelkezés, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik és a minimálbérnél többet keres, annak szüneteltetik a nyugdíját. Emellett a miniszter kiemelte a teljes bruttósítást, amit szintén a közelmúltban vezetett be a kormány, valamint azt, hogy a nyugdíj melletti munka után járulékot kell fizetni.

"Ha befejeződik a nyugdíjkorhatár emelése, és annak teljes hatása érvényesül, akkor a GDP egy százalékát spórolhatjuk meg ennek köszönhetően" – hangsúlyozta Herczog László. További jelentős megtakarítást terveznek az indexálás megváltoztatásával. Eddig ugyanis az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, ami fele részben az inflációt, fele részben pedig a reálbérek alakulását vette figyelembe a nyugdíjemeléskor.

Az új indexálás a gazdasági teljesítményhez köti a nyugdíjak emelését, aminek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előny, hogy a reálbérek mérséklődése esetén sem csökkennek a nyugdíjak, hátrány viszont, hogy csak öt százalékos GDP-növekedés esetén érvényesül a korábbi svájci indexálásnak megfelelő emelés.

Herczog László szerint a 13. havi nyugdíj is hozzájárult ahhoz, hogy az ország túlvállalta magát, ezért volt szükség ennek megszüntetésére. A jövőben a 13. havi járandóság kompenzációvá alakul át, melyet szintén a gazdasági növekedés függvényében kapnának az idősek. A teljes összeget akkor kaphatják meg, ha hét százalékkal nő a gazdaság.

Fidesz: vissza a 2002-es rendszerhez

"Nem tudom, mennyire lehet őszintén beszélni nyugdíjkérdésekről három nappal az EP-választások előtt, mivel szerintünk az is gond, hogy a pártok rendre a hárommillió nyugdíjas szavazatára hajtanak" - jegyezte meg előadásában Varga Mihály.

A Fidesz alelnöke a párt elképzeléseivel kapcsolatban kifejtette: "A mi célunk egy olyan átlátható nyugdíjrendszer, amelyben mindenki annyit kap vissza, amennyit befizetett. Éppen ezért egy esetleges választási győzelem esetén vissza szeretnénk térni a 2001-2002-ben kezdett reformhoz, hogy mindenki rendelkezzen egy virtuális számlával."

Az ellenzéki párt szerint az ő korábbi javaslataikból csak egy került be a kormány nyugdíjreformjába, az, amellyel a munkaerőpiacon maradást ösztönzik. Emellett viszont több komoly probléma van, amiben nem látnak javulást a 2010-es választásokig.

"Fontos a demográfiai probléma, az, hogy kevés gyermek születik. Egyelőre nem látjuk, hogy a kormány ösztönözné a gyermekvállalást, nem látszik olyan lépés, ami abba az irányba hatna, hogy a gyermek érték legyen" – vázolta fel kifogásait Varga Mihály.

Emellett a Fidesz alelnöke szerint a szakképzés átalakítása is szükséges a nyugdíjrendszer reformjához. Jelenleg ugyanis a fiatalok egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, egyre többen képzelik el jövőjüket a felsőoktatásban, míg szakmunkásként egyre kevesebben akarnak elhelyezkedni.

A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban a Fidesz alelnöke elmondta: 1998 és 2002 között is voltak ilyen pénztárak, jövőre egy esetleges választási győzelem esetén sem terveznek drasztikus változást.

"Azért egy bocsánatkérés legalább kijárna azoknak, akik tavaly a pénztárak magas részvényaránya miatt nagyot buktak a válság miatt. Nem biztos, hogy helyes a magyar emberek megtakarításaiból külföldi cégek beruházásait támogatni részvényvásárláson keresztül" – véli Varga Mihály.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.