<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Abban egyetért a kormány és az ellenzék, hogy nyugdíjreformra szükség van, de a módszerekben távol állnak egymástól az elképzeléseik. A Fidesz szerint a kabinet közelmúltban bejelentett lépései nem javítottak a helyzeten, ezért jövőre - választási győzelmük esetén - visszatérnének a 2001-2002-ben megkezdett reformhoz.

A kormány által elindított nyugdíjreform elsődleges oka, hogy mostanra a nyugdíjakra fordított összeg meghaladja az ország teherbíró képességét. "A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem csak pénzügyi kérdés, hanem az egész rendszer működését magában foglalja. Az emberek ugyanis garanciát várnak arra, hogy a befizetett összeget vissza fogják kapni" - mondta el Herczog László szociális és munkaügyi miniszter csütörtökön a Pénzügykutató Zrt. és az Unicredit Bank által szervezett konferencián.

Munka vagy nyugdíj?

"Az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan menekülnek a nyugdíjrendszerbe részben azért, mert elveszítik munkahelyüket, részben pedig azért, mert jobban megéri nyugdíjba menni, mint dolgozni" - vázolta fel a helyzetet Herczog László.

A miniszter szerint éppen ezért kívánja a kormány most aktivitásra ösztönözni az embereket. Ebben segíthet például az a bevezetett rendelkezés, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik és a minimálbérnél többet keres, annak szüneteltetik a nyugdíját. Emellett a miniszter kiemelte a teljes bruttósítást, amit szintén a közelmúltban vezetett be a kormány, valamint azt, hogy a nyugdíj melletti munka után járulékot kell fizetni.

"Ha befejeződik a nyugdíjkorhatár emelése, és annak teljes hatása érvényesül, akkor a GDP egy százalékát spórolhatjuk meg ennek köszönhetően" – hangsúlyozta Herczog László. További jelentős megtakarítást terveznek az indexálás megváltoztatásával. Eddig ugyanis az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, ami fele részben az inflációt, fele részben pedig a reálbérek alakulását vette figyelembe a nyugdíjemeléskor.

Az új indexálás a gazdasági teljesítményhez köti a nyugdíjak emelését, aminek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előny, hogy a reálbérek mérséklődése esetén sem csökkennek a nyugdíjak, hátrány viszont, hogy csak öt százalékos GDP-növekedés esetén érvényesül a korábbi svájci indexálásnak megfelelő emelés.

Herczog László szerint a 13. havi nyugdíj is hozzájárult ahhoz, hogy az ország túlvállalta magát, ezért volt szükség ennek megszüntetésére. A jövőben a 13. havi járandóság kompenzációvá alakul át, melyet szintén a gazdasági növekedés függvényében kapnának az idősek. A teljes összeget akkor kaphatják meg, ha hét százalékkal nő a gazdaság.

Fidesz: vissza a 2002-es rendszerhez

"Nem tudom, mennyire lehet őszintén beszélni nyugdíjkérdésekről három nappal az EP-választások előtt, mivel szerintünk az is gond, hogy a pártok rendre a hárommillió nyugdíjas szavazatára hajtanak" - jegyezte meg előadásában Varga Mihály.

A Fidesz alelnöke a párt elképzeléseivel kapcsolatban kifejtette: "A mi célunk egy olyan átlátható nyugdíjrendszer, amelyben mindenki annyit kap vissza, amennyit befizetett. Éppen ezért egy esetleges választási győzelem esetén vissza szeretnénk térni a 2001-2002-ben kezdett reformhoz, hogy mindenki rendelkezzen egy virtuális számlával."

Az ellenzéki párt szerint az ő korábbi javaslataikból csak egy került be a kormány nyugdíjreformjába, az, amellyel a munkaerőpiacon maradást ösztönzik. Emellett viszont több komoly probléma van, amiben nem látnak javulást a 2010-es választásokig.

"Fontos a demográfiai probléma, az, hogy kevés gyermek születik. Egyelőre nem látjuk, hogy a kormány ösztönözné a gyermekvállalást, nem látszik olyan lépés, ami abba az irányba hatna, hogy a gyermek érték legyen" – vázolta fel kifogásait Varga Mihály.

Emellett a Fidesz alelnöke szerint a szakképzés átalakítása is szükséges a nyugdíjrendszer reformjához. Jelenleg ugyanis a fiatalok egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, egyre többen képzelik el jövőjüket a felsőoktatásban, míg szakmunkásként egyre kevesebben akarnak elhelyezkedni.

A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban a Fidesz alelnöke elmondta: 1998 és 2002 között is voltak ilyen pénztárak, jövőre egy esetleges választási győzelem esetén sem terveznek drasztikus változást.

"Azért egy bocsánatkérés legalább kijárna azoknak, akik tavaly a pénztárak magas részvényaránya miatt nagyot buktak a válság miatt. Nem biztos, hogy helyes a magyar emberek megtakarításaiból külföldi cégek beruházásait támogatni részvényvásárláson keresztül" – véli Varga Mihály.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.