4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Abban egyetért a kormány és az ellenzék, hogy nyugdíjreformra szükség van, de a módszerekben távol állnak egymástól az elképzeléseik. A Fidesz szerint a kabinet közelmúltban bejelentett lépései nem javítottak a helyzeten, ezért jövőre - választási győzelmük esetén - visszatérnének a 2001-2002-ben megkezdett reformhoz.

A kormány által elindított nyugdíjreform elsődleges oka, hogy mostanra a nyugdíjakra fordított összeg meghaladja az ország teherbíró képességét. "A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem csak pénzügyi kérdés, hanem az egész rendszer működését magában foglalja. Az emberek ugyanis garanciát várnak arra, hogy a befizetett összeget vissza fogják kapni" - mondta el Herczog László szociális és munkaügyi miniszter csütörtökön a Pénzügykutató Zrt. és az Unicredit Bank által szervezett konferencián.

Munka vagy nyugdíj?

"Az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan menekülnek a nyugdíjrendszerbe részben azért, mert elveszítik munkahelyüket, részben pedig azért, mert jobban megéri nyugdíjba menni, mint dolgozni" - vázolta fel a helyzetet Herczog László.

A miniszter szerint éppen ezért kívánja a kormány most aktivitásra ösztönözni az embereket. Ebben segíthet például az a bevezetett rendelkezés, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik és a minimálbérnél többet keres, annak szüneteltetik a nyugdíját. Emellett a miniszter kiemelte a teljes bruttósítást, amit szintén a közelmúltban vezetett be a kormány, valamint azt, hogy a nyugdíj melletti munka után járulékot kell fizetni.

"Ha befejeződik a nyugdíjkorhatár emelése, és annak teljes hatása érvényesül, akkor a GDP egy százalékát spórolhatjuk meg ennek köszönhetően" – hangsúlyozta Herczog László. További jelentős megtakarítást terveznek az indexálás megváltoztatásával. Eddig ugyanis az úgynevezett svájci indexálást alkalmazták, ami fele részben az inflációt, fele részben pedig a reálbérek alakulását vette figyelembe a nyugdíjemeléskor.

Az új indexálás a gazdasági teljesítményhez köti a nyugdíjak emelését, aminek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előny, hogy a reálbérek mérséklődése esetén sem csökkennek a nyugdíjak, hátrány viszont, hogy csak öt százalékos GDP-növekedés esetén érvényesül a korábbi svájci indexálásnak megfelelő emelés.

Herczog László szerint a 13. havi nyugdíj is hozzájárult ahhoz, hogy az ország túlvállalta magát, ezért volt szükség ennek megszüntetésére. A jövőben a 13. havi járandóság kompenzációvá alakul át, melyet szintén a gazdasági növekedés függvényében kapnának az idősek. A teljes összeget akkor kaphatják meg, ha hét százalékkal nő a gazdaság.

Fidesz: vissza a 2002-es rendszerhez

"Nem tudom, mennyire lehet őszintén beszélni nyugdíjkérdésekről három nappal az EP-választások előtt, mivel szerintünk az is gond, hogy a pártok rendre a hárommillió nyugdíjas szavazatára hajtanak" - jegyezte meg előadásában Varga Mihály.

A Fidesz alelnöke a párt elképzeléseivel kapcsolatban kifejtette: "A mi célunk egy olyan átlátható nyugdíjrendszer, amelyben mindenki annyit kap vissza, amennyit befizetett. Éppen ezért egy esetleges választási győzelem esetén vissza szeretnénk térni a 2001-2002-ben kezdett reformhoz, hogy mindenki rendelkezzen egy virtuális számlával."

Az ellenzéki párt szerint az ő korábbi javaslataikból csak egy került be a kormány nyugdíjreformjába, az, amellyel a munkaerőpiacon maradást ösztönzik. Emellett viszont több komoly probléma van, amiben nem látnak javulást a 2010-es választásokig.

"Fontos a demográfiai probléma, az, hogy kevés gyermek születik. Egyelőre nem látjuk, hogy a kormány ösztönözné a gyermekvállalást, nem látszik olyan lépés, ami abba az irányba hatna, hogy a gyermek érték legyen" – vázolta fel kifogásait Varga Mihály.

Emellett a Fidesz alelnöke szerint a szakképzés átalakítása is szükséges a nyugdíjrendszer reformjához. Jelenleg ugyanis a fiatalok egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, egyre többen képzelik el jövőjüket a felsőoktatásban, míg szakmunkásként egyre kevesebben akarnak elhelyezkedni.

A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban a Fidesz alelnöke elmondta: 1998 és 2002 között is voltak ilyen pénztárak, jövőre egy esetleges választási győzelem esetén sem terveznek drasztikus változást.

"Azért egy bocsánatkérés legalább kijárna azoknak, akik tavaly a pénztárak magas részvényaránya miatt nagyot buktak a válság miatt. Nem biztos, hogy helyes a magyar emberek megtakarításaiból külföldi cégek beruházásait támogatni részvényvásárláson keresztül" – véli Varga Mihály.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!