Veres János hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 260 forint körüli eurónál a megállapodás csupán a nyugalmat segíti. Azt is elmondta, hogy a kormány a jövőbeni hitelek kockázatait már nem akarja átvállalni.
Hogyan segítik a devizahiteleseket?
A kormány és a bankok között csütörtökön aláírt megállapodás többek között kimondja: amennyiben jelentősen meggyengülne a forint, külön díj felszámítása nélkül meghosszabbítható a futamidő, így a törlesztőrészlet nem nő. Ahogy arról korábban is szó volt, a devizahitelek átválthatók lesznek forinthitelre, ezt év végéig lehet díjmentesen megtenni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósoknál pedig a bankok egyedi döntés alapján mérsékelhetik a terheket. A pénzintézetek ígéretet tettek arra is, hogy rugalmasan kezelik az előtörlesztést, így azzal is csökkenthető a hitelek kockázata.
A megállapodást összesen kilenc kereskedelmi bank (OTP, Erste, CIB, Raiffeisen, UniCredit,K&H, FHB, MKB, TakarékBank) képviselői írták alá. Célja, hogy csökkenjen a devizahiteles lakossági ügyfelek kockázata abban az esetben, ha a forint árfolyamában jelentős gyengülés következne be.
A mostani egyezség nem teljesen új, hiszen arról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október végén már rövid tájékoztatást adott. Október 22-én a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy megállapodást ír alá a Bankszövetséggel arról, hogyan lehet a devizahitelesek helyzetét könnyíteni. A miniszterelnök akkor elmondta: a tervek szerint a bankok saját maguk számára kötelező érvényű és betartandó új szabályokat alkotnak. A cél, hogy ne engedjük égbe szökni az adósok terheit - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő elismerte, hogy az egyezség megkötése nem volt mentes a vitáktól.
Korábban Veres János úgy nyilatkozott, hogy a devizahitelek esetében nem lesz támogatásról szó, hiszen - mint arra sokan felhívták a figyelmet - azok terhei kedvezőbbek a forinthitelekénél.
Mennyivel nőttek az ügyfelek terhei?
Egy konkrét példán keresztül érdemes végiggondolni a volatilis árfolyamok hatását a deviza alapú hitelekre. E hiteleknél az ügyfél tartozását devizában tartják nyilván, és az esedékes törlesztőrészletet - mindig az aktuális eladási árfolyammal számolva - forintban törleszti az ügyfél.
Tegyük fel, hogy valaki 2008 szeptember végén svájci frank alapon, húsz éves futamidőre, 12 millió forintot vett fel lakásvásárlási célra. Példánkban a jelzáloghitelhez 6,69 százalékos THM kapcsolódik. A svájci frank vételi árfolyama 148 forint, míg az eladási árfolyam 155 forint volt ebben az időszakban. A 12 millió forint vételi árfolyammal számolva 81 902 svájci frankot jelent, és ennek törlesztőrészlete a teljes futamidő alatt havi 561 svájci frank. Ez eladási árfolyamon akkor 87 684 forint havi terhet jelentett.
Egy hónap elteltével a válság hatására leértékelődött a forint, az eladási árfolyam 185 forintra emelkedett. Az 561 svájci frank már 104 674 forint terhet ró az ügyfélre. Ez a csaknem 17 ezer forintos törlesztőrészlet-különbség húsz százalékos emelkedést jelent.
Menedzsment Fórum
