Az igazgatóság javasolta az alapszabály módosítását egyebek mellett úgy, hogy a közgyűlésen egy részvényes, vagy részvényesi csoport se gyakorolhasson 10 százalékot meghaladó szavazati jogot. Az OTP jelenleg érvényes alapszabálya 25 százalékban, illetve, ha a társaságban más részvényes, vagy részvényesi csoport szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot, akkor 33 százalékban maximálta az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogokat. A javaslat a szükséges 75 százalék helyett csak 65,14 százalékos támogatást kapott.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a döntést követően hangsúlyozta, hogy a javaslat az esetleges ellenséges kivásárlás - amelynek azonban nyomát eddig nem látták - megnehezítését szolgálta volna. "Az idén már nem ismételjük meg a javaslatot, de jövőre újra beterjesztjük" - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A közgyűlés elfogadta a társaság éves beszámolóját, és az igazgatóság javaslatának megfelelően a részvényesek döntöttek arról is, hogy a 2009-es évi nyereséget, az általános tartalékképzés után az eredménytartalékba helyezik, vagyis nem fizet osztalékot az idén sem a bank, amelynek mérleg szerinti eredménye 92,96 milliárd forint volt a múlt évben.
Csányi Sándor a közgyűlési beszámolójában kiemelte, hogy a pénzügyi világválság körülményei között sikeresen működött az OTP csoport. Likviditása és tőkehelyzete is kiváló, a bank Tier 1 szerinti tőkemegfelelési mutatója 11,3 százalékról 13,8 százalékra emelkedett, miközben a kötelező előírás 4 százalék. Kiemelte, hogy a magyar államtól kapott kölcsönből - amelyet már visszafizetett az OTP - nem saját céljaira fordította a bank, hanem a vállalkozásoknak nyújtott belőle hitelt.
Az EBRD által nyújtott alárendelt kölcsöntőkéről, amelyet Csányi szavai szerint nem az OTP kérte, hanem az európai pénzintézet kívánta kihelyezni. Az OTP-nek azért kellett ezt elfogadnia, mert az ügylet meghiúsulását negatívan fogadta volna a piac - mondta Csányi Sándor, megjegyezve, hogy annak feltételei olyan kedvezőtlenek - 3 havi euribor +7 százalék -, hogy már a szerződéskor is tudták, hogy nem fogják lehívni. Ugyanakkor az ügylethez tartozóan az EBRD-hez került OTP saját portfolióban tartott részvényeink árfolyam emelkedéséből eredő haszon is, ami 4-5 milliárd forinttal rövidítette meg az OTP-t. Csányi szerint az EBRD eljárása méltatlan volt egy nemzetközi pénzintézethez. "Ha máskor ilyen segítséggel kopognának, akkor becsapjuk az ajtót" - jelentette ki.
Az elnök-vezérigazgató óvatos tőkepolitikát tart szükségesnek - ezzel indokolta, hogy ne fizessen osztalékot a bank. Emlékeztetett tőkemegfeleléssel kapcsolatos új szabályokkal kapcsolatos bizonytalanságra és felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte még várhatók regionális válságok - Görögország , Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot említette. Az osztalékfizetés ellen szól az is, hogy az OTP akvizíciókra készül azokban az országokban, ahol a csoport üzemmérete kisebb az ideálisnál - tette hozzá.
Csányi külön kiemelte, hogy nagy eredményjavulást várnak Ukrajnában. Mint megemlítette, több mint egy éve felajánlotta egy - meg nem nevezett banknak - az ukrán leánybank eladását, akik akkor nemet mondtak. Most érdeklődött a bank a vásárlás iránt, de már azt válaszolta nekik, hogy az ukrán leánybank nem eladó. Csányi szerint 2014-re a leánybankok közül az ukrán bank járul majd a legnagyobb mértékben hozzá a csoport eredményéhez. A válság elmúltával Csányi szerint az OTP jelentős eredményjavulást tud majd felmutatni, hiszen a kockázati költségek a csoportnál a válság előtti 50 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelkedett, ami azt jelent, hogy mintegy 200 milliárd forintos potenciális eredményjavulás benne van a bankban - tette hozzá.
Az elnök-vezérigazgató azon véleményének adott hangot, hogy a bank papírjainak árfolyam emelkedése kárpótolja a részvényeseket az osztalék elmaradásáért, s egyúttal ígéretet tett arra, hogy az év végén - amikor már szerinte elég stabil lesz a helyzet - a menedzsment kidolgoz egy 3-5 éves osztalékpolitikát, amelyhez majd tartja is magát.
A közgyűlésen ismertetett üzleti terv központi eleme, hogy a menedzsment szerint továbbra is a kockázati költségek nehezen becsülhető alakulása határozza majd meg a várható profit nagyságát. Az üzletpolitikában továbbra is kiemelt helyet kap a költségcsökkentés. A konszolidált hitelportfolió mintegy 5 százalékos emelkedését, míg a betétállomány 5 százalékot meg nem haladó bővülést prognosztizálják. Bencsik László vezérigazgató-helyettes szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy várakozásaik szerint Oroszországban, Ukrajnában és Romániában magasabb gazdasági növekedésre lehet számítani, így a hitelkihelyezések 10-20 százalékos bővülése várható. Magyarországon és Bulgáriában lassabb lesz a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés is. Az előbbi országokban az intenzív bővülés, az utóbbiakban a szolgáltatások minőségének javítása lesz a fő feladat - mondta a vezérigazgató-helyettes.
A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot saját részvények vásárlására, úgy, hogy a bank tulajdonában lévő részvények darabszáma nem haladhatja meg az 56 milliót (ez az összes részvény 20 százaléka), és az ár nem haladhatja meg az előző napi záróár 120 százalékát. A részvényesek döntöttek a vezető tisztségviselők javadalmazásának emeléséről is, az igazgatóság elnöke a tavalyi 710 ezer helyett az idén 750 ezer forintos havi javadalmazásban részesül, a tagok havi 645 ezer forintot kapnak az idén.
MTI/Menedzsment Fórum
