Emelkedett ugyan az élelmiszerek átlagára, az emberek mégsem vásároltak kevesebbet - ez a fő megállapítása a Nielsen legfrissebb kutatásának. Tavaly egyébként csúcsra emelkedett az infláció; a szeptemberi 6,6 százalék után kezdett némileg mérséklődni, ám még így is októberben 6, novemberben pedig 5,4 százalékos fogyasztói áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal. Az élelmiszerek árai pedig rendre az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek tavaly.
A háztartások a magas árak ellenére azért nem vásároltak kevesebbet, mert a fogyasztók többsége olcsóbb élelmiszerre váltott az elmúlt év folyamán – állapítja meg Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. Ezt támasztja alá egy korábbi Nielsen felmérés is, mely eredményeként kiderült, hogy a megkérdezettek 67 százaléka elsősorban olcsóbb élelmiszert igyekszik majd vásárolni. 64 százaléka egyébként a rezsin próbál meg pár forintot megfogni, míg 53 százaléka a ruhákon fog takarékoskodni - derül ki a Nielsen közleményéből.
Változnak a fogyasztási szokások abban az irányban is, hogy a háztartások egy részében gyakrabban főznek otthon. Többet adtak el ugyanis a boltok például tejfölből 2, margarinból 6, túróból 5, lisztből 1, vajból 2 százalékkal, éves összehasonlításban.
Ezzel kapcsolatban Melisek Eszter idézi egy másik Nielsen-kutatás eredményét. Tavalyelőtt a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költéseinek 3,3 százalékát fordította otthonon kívüli étkezésre. A múlt év hasonló időszakában már csak 2,5 százalékot. Ez huszonkilenc vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél kevesebb pénzt otthonon kívüli étkezésre csak a románok adtak ki, 1,9 százalékot.
Kevesebbet vásároltunk szupermarketben
Változnak a fogyasztási szokások mellett a vásárlási szokások is. A vevők kiadásaiból a korábbiaknál nagyobb rész jut a lakóhely közeli üzlettípusokra. Ennek egyik következménye, hogy az élelmiszer értékben mért teljes hazai forgalmából a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése 34 százalékról 36 százalékra emelkedett, egyik évről a másikra. Ezzel egy időben a 2 500 négyzetméternél nagyobb üzlettípus mutatója 31 százalékról 29-re csökkent.
Megállt a legutóbbi években érzékelhető tendencia, amely szerint a 400 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részaránya szinte folyamatosan csökkent. Az elmúlt tizenkét hónap során az élelmiszer kiskereskedelem teljes bevételéből ugyanúgy 35 százalék jutott rájuk, mint egy évvel korábban.
Figyelemre méltó, hogy a hagyományos kis boltok közül mind az 51-200 négyzetméteresekben, mind az 50 négyzetméteres és kisebbekben nagy mértékben nőtt például az ásványvíz, margarin, jégkrém, gabonapehely és -szelet forgalma, mennyiség szempontjából - olvasható a Nielsen közleményében.
mfor.hu
