Ha az új kormány az MSZP és az SZDSZ közös támogatásával jönne létre, akkor az új jelölt feltehetőleg a holdudvarukból kerülne ki. Ebből a körből már korábban is reppentek fel nevek, de igen nehéz megítélni, mekkora támogatás áll egy-egy személy mögött.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter már többször jelezte, hogy adott esetben élére állna egy ilyen szakértői kormánynak. Mellette szól az is, hogy egy viszonylag jól kidolgozott programmal rendelkezik, amelyben a szükséges adóreformok nagy részletséggel ki vannak fejtve.
A nagy klasszikusok: Békesi és Bokros
Rendszeresen felmerül Békesi László neve is, aki korábban a szocialisták pénzügyminisztere volt, ma pedig a SZDSZ szakértője, vagyis jól ismeri mindkét pártot. Elemzők szerint az utóbbi időben kezd felnőni feladatához és kellő rálátása van a gazdasági problémákra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szinte teljes vezetését hírbe hozták a miniszterelnöki tisztséggel az elmúlt hetekben, ami érthető is, hiszen a jegybankos előélet garantálhatná a nemzetközi legitimációt és a pénzvilág támogatását. Simor András elnök mintegy fél éve hozta nyilvánosságra azt az elképzelését, hogy az ország versenyképességének megőrzése érdekében mintegy 2000 milliárd forintos adócsökkentésre volna szükség. A két alelnök közül Karvalits Ferenc feltehetőleg a szocialisták szívéhez áll közelebb, míg Király Júlia inkább konszenzusos személyiségnek tűnik.
A parlamenti matematika azonban azt is lehetővé teszi, hogy az SZDSZ a jobboldali pártokkal összefogva grundoljon egy szakértői kormányt. Fodor Gábor pártelnök azon javaslata, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok vezetői üljenek le tárgyalni, akár egy új miniszterelnök megnevezését is eredményezheti. Elemzők azonban hozzáteszik, hogy a jobboldalnak a szakértői kormány megalakítása kevésbé érdeke, mint a baloldali, valamint a liberális pártnak.
Jobbról előzhet Bod és Járai
Orbán Viktor Fidesz-elnök már 2006-ban bedobta a kalapba Bod Péter Ákos nevét, aki volt jegybankelnökként megfelelne egy szakértői kormány vezetőjének. Ő már dolgozott kormányzati poszton, jelenleg egyetemi oktató. Járai Zsigmond személye szintén megfelelő lenne: ő szintén volt MNB-elnök, illetve dolgozott már pénzügyminiszterként. Ezen két személy politikai felfogása azonban egyértelműen jobboldali, ami feltehetően nem nyerné el az SZDSZ tetszését.
Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy "kívülről", a gazdasági szférából hoznak miniszterelnököt a pártok. Már évek óta ott van a levegőben Csányi Sándor OTP-vezér neve, aki azonban a jelenlegi szituációban eddig nem exponálta magát. Egyes hírek szerint Széles Gábornak is vannak politikai ambíciói, de jelenleg ő sem került még szóba.
Londonban még nem fogadnak tutira
Az előrehozott választások kiírásának és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozásának esélyét "alacsonynak, de növekvőnek", a belpolitikai bizonytalanság forintpiaci hatását negatívnak, a magyar GDP-teljesítményt "kiábrándítónak" nevezik a londoni elemzői közösség által az elmúlt napok magyarországi belpolitikai és makro-fejleményeiről kiadott, hétnyitó értékelések.
A Dresdner Kleinwort befektetési csoport hétfői elemzése szerint az SZDSZ - azóta, hogy elvetette Gyurcsány Ferenc adótervezetét - nem állt elő semmilyen részletes saját ellenjavaslattal, viszont egyre erősebb nyomást fejt ki annak érdekében, hogy a kormányfő távozzon, mielőtt megegyezés születne a 2009-s költségvetésről.
A gyenge növekedés, a jelentősebb adócsökkentésekhez rendelkezésre álló korlátozott mozgástér és az alacsony támogatottság növekvő politikai feszültséget teremt, amely Gyurcsány távozásához vagy idő előtti választásokhoz vezethet, teszi hozzá az intézet.
Annak a valószínűsége, hogy a kormányfő lemond a költségvetés jóváhagyása előtt, ugyan folyamatosan növekszik, de semmiképp sem száz százalék.
Jelenleg az előrehozott választások esélye is alacsony, jóllehet ennek esélye is nő, mivel az SZDSZ keményvonalas állásponton van az adókérdésekben, áll a hétfői Dresdner-elemzésben.
Az adócsökkentési csomag alátámasztani látszik ezt a várakozást. A Standard & Poor's hitelminősítő minapi londoni elemzése szerint csak e terv potenciálisan a GDP-érték hozzávetőleg egy százalékával növelheti az államháztartási hiányt 2010-ig.
VMI
Menedzsment Fórum
