Idén tavasszal világszerte 11 ország 11 000 lakosát kérdezték meg a GfK szakemberei befektetési szokásaikról, köztük ezer magyar is bekerült a felmérésbe. A kutatásból az derült ki, hogy hazánkban az emberek háromnegyedének továbbra sincs semmilyen megtakarítása, de a jövőre nézve talán csökkent a pesszimizmus.
Egyik hónapról a másikra
Csak a magyarok negyedének van megtakarított pénze, azonban ez az arány nem nőtt jelentősen az elmúlt egy évben – hangzott el a GfK Hungária szerdai sajtótájékoztatóján. Az a 26 százalék, akinek van félretett pénze, nagyrészt bankbetétben és életbiztosításban tartja a pénzét. Emellett továbbra is jelentős a készpénzzel rendelkezők aránya, a GfK szakértői szerint a befektetéssel rendelkezők legalább fele rendelkezik készpénzzel is.
A kutatásból az derül ki, hogy a 25 ezer euró alatti vagyonnal rendelkezők aránya csökkent jelentősen az utóbbi egy évben, 23-ról 17 százalékra csökkent ez az arány. Emellett 6 százalékkal csökkent az 5000 euró alatti vagyont birtoklók részaránya – emelte ki a sajtótájékoztatón Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A befektetési módokat vizsgálva az derült ki, hogy a magyarok 62 százaléka bankbetétben tartja félretett pénzét, 25 százalék rendelkezik valamilyen életbiztosítással, míg a tőzsdén csak 5 százalék próbálja kamatoztatni pénzét.
Nem tudnánk mit kezdeni pár millióval
„A magyar lakosság pénzügyi kultúrájában nem történt változás az elmúlt egy évben, továbbra is viszonylag konzervatívnak számít” – emelte ki Kozák Ákos. Érdekes válaszokat kaptak a piackutató cég szakemberei, amikor azt kérdezték a magyaroktól, mit kezdenének, ha egyik napról a másikra 25 ezer euró (mintegy 7-8 millió forint) pottyanna az ölükbe.
A fenti kérdésre a válaszadók 42 százaléka nem tudta megmondani, mibe fektetné ezt a vagyont. A nemzetközi felmérésben mindössze 17 százalék nem tudott egyértelmű választ adni ugyanerre a kérdésre – emelte ki a GfK Hungária igazgatója.
Hazánkban az elmúlt négy évben most a legmagasabb a tanácstalanok aránya, ami Kozák Ákos szerint arra vezethető vissza, hogy az emberek bizonytalanokká váltak a befektetési formákkal szemben.
A kutatás szerint az emberek 25 százaléka a bankban tartaná a hirtelen jött vagyonát, míg 14 százalék egyéb befektetési formát választana. „A magyarok láthatóan nem tudnak mit kezdeni a befektetési formákkal, szűk azoknak a köre, akik ezekkel a lehetőségekkel élhetnek és élnek is. Az emberek akkor sem vállalnának komoly rizikót, ha szinte ingyen hozzájutnának ehhez az összeghez” – vázolta fel a GfK szakembere.
Egy másik kérdésre honfitársaink kétharmada válaszolt úgy, hogy befektetései esetén a biztonságra törekszik, de 13 százalék esetében saját elmondása szerint nem csak a legbiztonságosabb befektetési lehetőség jöhet szóba.
Egyre kevésbé vagyunk pesszimisták
A jövőbeli várakozásokat illetően talán csökkent a pesszimizmus: ma a magyarok fele vélekedik úgy, hogy kevesebbet fog megtakarítani a következő egy évben, mint korábban. Tavaly ilyenkor ez az arány még 80 százalék volt.
Az emberek 44 százaléka nagyjából ugyanannyi megtakarítással számol a következő 12 hónapban, mint korábban, és csak 6 százalék szerint fogja tudni növelni a spórolt pénzét.
„Az még kérdés, hogy ez a javulás mennyire lesz tartós: az utóbbi években azt figyeltük meg, hogy a választási években tavasszal mindig emelkedik a fogyasztói bizalom, könnyen lehet, hogy a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus is ennek tudható be” – véli Kozák Ákos.
Szintén a korábbi tapasztalatokra alapozva a GfK szakembere elmondta: a választások utáni hónapokban a fogyasztói bizalom általában csökken, a következő időszakban fontos lesz, hogyan alakul majd az index.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
