A kormányfő - azt követően, hogy az Európai Bizottság szerdán több hónap után szabad utat adott a hiteltárgyalások megkezdéséhez - közölte: Brüsszelben mindvégig azt képviselte, hogy "mi nem vonunk vissza semmit, nem függesztünk fel semmit és nem változtatunk semmit". Mint mondta, a kormánynak világos céljai vannak, és csak arról hajlandó tárgyalni, hogy miként lehet e célokat esetleg más eszközökkel, más döntéseket hozva elérni.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon - hozta példaként, és hangsúlyozta, hogy a bírók nyugdíjazása nem igazságszolgáltatási kérdés. "Ők azt hitték, hogy az, de én bebizonyítottam (...), és ha kell, a bíróságon is be fogjuk bizonyítani, hogy nem tehetünk kivételt egyetlen foglalkozási csoporttal sem" - jelentette ki a bizottsággal folytatott jogvitára utalva.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a jegybanki vezetők fizetésével és kötelező esküjével kapcsolatban sem engedett a kormány. Az előbbiről úgy foglalt állást, hogy bár Brüsszelben nem ritkaság a havi 7-8 millió forintos fizetés, "Magyarországon az emberek havi 210 ezer forintból élnek, ezért elvárható (...), hogy az állam szolgái, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik". Az is elképzelhetetlen, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra - jelezte.
Ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések, a kért törvénymódosításokat pedig rövidesen tárgyalni kezdi a parlament - mondta.
Orván Viktor ugyanakkor közölte, a kormány annak ellenére állt el a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásától, hogy megítélése szerint ez hatékonyabb működést tett volna lehetővé. "Ha ezen múlik Magyarország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre" - magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott keddi megbeszélésén melyikük engedett többet, úgy felelt: nem ellenfelek, hanem partnerek tárgyaltak egymással, "Barroso úr nem a főnökünk", a bizottságnak az a dolga, hogy az uniós alapszerződést betartassa.
Kitért arra is, hogy mivel a magyar kormány az ország gyors átalakításával folyamatosan válaszol a válságra, több tagállamban viszont csak arról beszélnek, hogy miért tehetetlenek a krízissel szemben, természetes, hogy az Európai Bizottságnak folyamatosan vizsgálnia kell ezeket a lépéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy a válság alighanem arra szorítja majd a testületet, hogy gyorsabban hozza meg a döntéseit, mert "Európa hátrafelé halad, csúszik, veszíti el a pozícióit a világgazdaságban".
Orbán Viktor azt is kinyilvánította, hogy Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt az IMF-fel.
Mint mondta, az egyeztetéseken először azt kell tisztázni, ki hogyan látja az ország helyzetét. A kormány továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ország biztonságos működtetéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ezért nem akar hitelt felvenni a valutaalaptól. A miniszterelnök azt mondta, a kabinet csak egy "nyilatkozatot" szeretne az IMF-től, hogy Magyarország számíthat egy biztonsági hálóra, ha az európai kötvénypiacon gondok adódnak. Jelezte ugyanakkor, hogy az IMF a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt úgy látja, ténylegesen hitelre van szükségünk.
Arra a felvetésre, hogy a valutaalap azért akarhat pénzt adni, mert így tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, a kormányfő úgy reagált: "ez egy rosszindulatú értelmezés, az IMF a mi barátunk". Mint mondta, az IMF olyan bank, amely az államoknak ad pénzt, és ezért cserébe elvárja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy visszakapja a pénzét. Szerinte a tárgyalások kulcskérdése az lesz, mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen.
Az uniós pénzügyminiszterek június 22-én döntenek a túlzottdeficit-eljárásról és a konvergenciaprogramról is. "Biztos vagyok benne, hogy akkor minden feltétel együtt áll majd ahhoz, hogy Magyarországot sikerországként emlegessék, és ne olyan országként, amelytől a neki járó európai uniós forrásokat el akarják vonni" - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a felzárkóztatási támogatások elvonása méltánytalan lenne a magyarokkal szemben.
A Széll Kálmán-terv új változatában szereplő új adókról Orbán Viktor azt mondta: a válságadókat váltják ki, mivel azok fenntartását az Európai Unió nem engedi, és a kormány is ígéretet tett a megszüntetésükre három év elteltével. Ugyanakkor - folytatta - nem mondhatnak le arról, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok továbbra is arányosan vegyenek részt a közteherviselésben. "Az új adók célzottjai továbbra is a nagy cégek, a multik és a bankok maradnak" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a munkát terhelő adók növelése helyett a kormány a fogyasztás és a forgalom felé viszi az adórendszer súlypontját.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amíg az Európai Bizottság 2010-ben nem engedte, hogy kormánya eltérjen az elődje által vállalt hiánycéltól, ezt most az új spanyol kormánynak lehetővé tették. "Azt mindenki érzi, hogy a magyar emberekkel szemben nem méltányos, nem arányos módon járnak el, illetve bánnak Brüsszelben" - jelentette ki, hozzátéve, hogy erre elsősorban a magyarországi Békemenet hívta fel a figyelmet, anélkül, a résztvevő "több százezer ember segítsége nélkül" a kormány nem tudott volna eredményt elérni Brüsszelben.
MTI
