Javuló egyensúly, romló versenyképesség Csak többé-kevésbé sikerült a bürokrácia leépítése
Ellentmondásos év volt 2007 a bürokrácia szempontjából is. A 2006-ban kezdődött közigazgatási reform két fő célja volt a kormányzati szervezetrendszer méretének csökkentése, illetve a szervezeti és jogszabályi racionalizáció.
Míg előbbi célt tekintve a kormányzat látványos eredményeket tudott felmutatni (az utóbbi két évben csaknem hatvanezer fővel csökkent a közszférában alkalmazottak száma), utóbbi célkitűzést nem sikerült megvalósítania. Év végére érzékelhetővé vált, hogy a politikai ellenállás miatt gyakorlatilag elbukik a közszférát a versenyszféra felé közelítő átalakítási folyamat.
Pozitívum viszont, hogy az elektronikus ügyintézés egyszerűbbé vált 2007-ben, és sikerült csökkenteni a vállalkozókra háruló adminisztratív és bürokratikus terheket is.
Fontos, a felvásárlások átláthatóságát javító döntés volt az elmúlt évben, hogy az uniós követelmények miatt 2007-ben hazánkban is megszűntek az úgynevezett állami aranyrészvények, és a stratégiai jelentőségű cégek privatizációjáról szóló törvény eredményeképpen az ezen cégekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek lettek. 2007-ben sem csökkent ugyanakkor az állami elvonás és újraelosztás mértéke (az OECD-országok közül Magyarországon a második legmagasabbak a munkát terhelő adók).
Az adórendszerben csak visszafogott módosítások valósultak meg, ugyanakkor az utóbbi évek többszöri változtatásai nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelentősen romlott. Ez mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezítette.
Javuló egyensúly, romló versenyképesség
A gazdasági kockázatok alig változtak, és továbbra is a közepes tartományban maradtak. A négy alindexből 2007 negyedik negyedévében (az egy évvel korábbival összehasonlítva) három - a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkapiaci - enyhén javult, míg a negyedik, a konjunktúra állását jelző mutató jelentősen romlott. A tavalyi, 2007-es év ellentmondásos, paradox esztendő volt a magyar gazdaságban: az egyensúlyi helyzet javult, az ország versenyképessége azonban romlott.
Az idei évben sem várhatjuk Magyarország gazdasági kockázatának érdemi mérséklődését. Arra számíthatunk, hogy az EcoRisk értéke továbbra is közepes kockázatú marad, nem tud visszatérni az alacsony kockázati tartományba, ahol 2000 elején tartózkodott, mutatott rá Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője.
Az egyensúlyi kockázat ugyan várhatóan csökken, és a belső konjunkturális folyamatok is javulhatnak, de a pénzügyi kockázatok enyhe növekedése mellett kedvezőtlen irányú elmozdulást várunk a munkaerőpiacon, ahol jó esetben stagnál a foglalkoztatás, miközben jelentősen nő a munkanélküliség.
A gazdaságot illető, három legnagyobb kockázati tényező közül elsősorban a munkát terhelő, rendkívül magas elvonásokat jelölték meg az elemzők. A második probléma, hogy a kiigazító csomag befagyasztotta a belső piaci konjunktúrát, a harmadik negatívum pedig a lakosság nettó megtakarítási pozíciójának romlása. A romló jövedelmi helyzetre válaszul a lakosság nem megtakarítási erőfeszítéseit fokozta, inkább a fogyasztás visszaesését igyekezett csillapítani, nemritkán hitelből.
Magyarország egyensúlyi kockázata 2002 vége óta lényegében folyamatosan a magas kockázatú tartományban van, és ebből az ország 2007 végére sem tudott kikerülni. A folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege mutatta az egyensúlyi alindexen belül a legkedvezőbb képet tavaly. Az export volumene 14 százalékkal, az importé csupán 12,2 százalékkal emelkedett. A lassabb importütem mögött részben a vállalati beruházások visszafogása áll.
Munkanélküliségi ráta: elsőből utolsók
Súlyosan romlott a nem adósság típusú finanszírozás részindexe. A magyar cégek külföldi befektetései 2,7 milliárd euróra nőttek, miközben a külföldiek magyarországi 4,2 milliárd eurós közvetlen tőkebefektetése a portfólió befektetések 5,4 milliárd eurós negatív egyenlegével párosult.
Némileg átalakult hazánk exportszerkezete; miközben 8-10 évvel korábban kivitelünk háromnegyede irányult a nyugat-európai államokba, addig ma csupán a fele. Növekszik azonban az exportunk a többi közép-kelet európai országba, mondta Török Zoltán.
A költségvetési szektor jelentős létszámleadásának köszönhetően a munkapiaci kockázatok enyhén mérséklődtek 2007-ben - annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás csökkent. A magyar munkapiac fő gyengeségét hosszú ideje az alacsony aktivitási ráta jelenti.
A tavalyi év első felében a gazdaság kifehérítésére irányuló erőfeszítések mutattak némi eredményt, ám a második félévre megfordult ez a trend. Kedvezőtlen továbbá, hogy a belföldi kereslet visszaesése mellett a munkáltatók csökkentették alkalmazottaik számát.
A munkanélküliségi rátára büszkék voltunk korábban, volt idő, hogy az új EU-tagországok közül nálunk volt a legalacsonyabb ez a mutató. Aztán pár év alatt megváltozott a helyzet, s tavaly már a régiós rangsorban hátulról a harmadikak voltunk, emelték ki az elemzők. "A 2006-ban általunk megjósolt vihar előtti csend a munkanélküliséget illetően kicsit késett, de 2007 második, majd 2008 első felében ideért" - közölte Bartha Attila.
Az év során folyamatosan romlott a konjunktúra helyzete. Az utolsó negyedévre 40 pontig süllyedt – vagyis a közepes és a magas kockázati sávok határára került – a konjunkturális kockázatokat mutató alindex.
A külső környezet az év egészében kedvező volt a magyar gazdaság számára - annak ellenére, hogy a második félévben romlott valamelyest. A feldolgozóiparra évek óta jellemző, hogy segíti a kedvező külső konjunktúra, ám ezt a belső egyensúly kockázatai miatt a lehetőségeknél kevésbé tudja kihasználni. Az elmúlt évet is e kettősség jellemezte. A gépberuházások adatai azonban nyolc éve nem látott fellendülést mutattak.
A kiskereskedelmi mutatók romlása felgyorsult 2007-ben - mi több, ez a magyar gazdasági konjunktúra legproblematikusabb területévé vált. Csodálkozni persze nem nagyon kell, ismerve a megszorító intézkedések életszínvonalra gyakorolt hatását, mondta Török Zotán.
Az elmúlt év a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák jegyében telt. A bizonytalanság jelentősen megnövekedett, ám ebből 2007 folyamán idehaza egyelőre nem sokat éreztünk. A pénzügyi kockázatok enyhén mérséklődtek.
A forint árfolyamának volatilitása némileg alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban, ráadásul a kurzus végig az – akkor még létező – intervenciós sáv erős oldalához volt közel, az árfolyamsáv alsó negyedében ingadozott.
A tízéves kamatkülönbözet öt éve nem volt ilyen alacsony. Az év túlnyomó részében a kamatokkal szűk sávban kereskedtek, beleértve a tízéves magyar államkötvényt is, miközben Európában emelkedtek az állampapír-piaci hozamok - a globális inflációs nyomás, valamint az Európai Központi Bank a monetáris szigor szükségességét hangsúlyozó retorikája nyomán.
A külföldiek által tartott állampapír-állomány lejárati szerkezete azt mutatja, hogy a külföldi befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen.
Tavaly államadósságunk nem kis részét stabilan finanszírozták a külföldi befektetők, a finanszírozás lejárati szerkezetét tekintve pedig átlagos mértékben részesednek a hosszabb lejáratú kibocsátásokban. Ez feltehetően addig így is marad, amíg a kockázat egyéb mutatói, beleértve Magyarország hitelbesorolását is, nem romlanak számottevően.
Simon Rita
