<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Csütörtökön lezajlott a tárgyalás az iparűzési adóval kapcsolatban a luxemburgi bíróságon. Ítélet ősszel lesz, addig csak találgatni lehet: összeegyeztethető-e az adófajta a közösségi joggal vagy sem. Mfor.hu háttér.

Megjósolni sem lehet, mekkora költségvetési lyukat ütne

A luxemburgi bíróságnak tehát arra kell majd választ adnia, hogy a csatlakozási szerződés passzusai értelmezhetők-e úgy, hogy hazánk átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, illetve azzal, hogy a csatlakozási kedvezmény elismeri az iparűzési adóhoz kapcsolódó kedvezményt, elismerte-e magának az adó fenntartásának a jogát is.

Ha nem, akkor az elsőfokú bíróságnak abban is döntenie kell, mely ismérvek alapján minősül egy adófajta nem forgalmi adó jellegű adónak. Az ítéletre még biztosan több hónapot kell várni. Az Európai Bizottság a közelmúltban már véleményt nyilvánított az ügyben: az adónem összeegyeztethető az áfa irányelvvel.

Az olaszok már ismerik az érzést

Nem ez az első ilyen témájú kereset az első fokú bíróságon. Tavaly az olasz állam is megküzdött egy adójáért, az IRAP-ért. A helyzet nagyon hasonló volt: az ügy azért került az Európai Bírósághoz, mert egy cremonai olasz bank a helyi hatóságoknál visszaperelné az adó címén befizetett pénzét.

Tavaly októberben született meg az ítélet, amely nem tartotta összeegyeztethetetlennek az adónemet az áfatörvénnyel. Az ítélet szerint ugyanis az jelentős mértékben eltér az áfától. Egyrészt nem a végső fogyasztót terheli, hiszen a vállalkozás nem háríthatja át a vásárlóra annak megfizetését.

Hajszálon múlt

Az ítéletet megelőzően a bíróság főtanácsnoka ugyanakkor az olasz bankkal értett egyet: szerinte az IRAP ellentétes az áfa irányelvvel. Az olasz állam viszont jelezte: ha az adót 1998-ig, az IRAP bevezetéséig visszamenőleg vissza kellene fizetni, akkor Olaszország egyszerűen csődöt jelenthetne. Összesen ugyanis 120 milliárd euró (30 ezer milliárd forint) visszafizetéséről lett volna szó.

A főtanácsnok ezt figyelembe véve azt javasolta, hogy csak azoknak kelljen visszafizetni az adót, akik a keresetindítások előtt vitatták az adó jogosságát. Később ugyanis nagyon sokat indítottak eljárásokat, annak tudatában, hogy ezt a meccset már nem lehet elveszíteni. Vagyis a nyerészkedőket kizárták volna az ügyből. Végül erre nem került sor, mert a bíróság a főtanácsnokkal ellentétes véleményen volt - ez egyébként felettébb ritka jelenség, a főtanácsnok és a bíróság véleménye tízből kilencszer egybevág.

Sokba kerülne pótolni

Hazánk esetében éves szinten 350 milliárd forint visszafizetéséről lehetne beszélni alaphangon, ha minden cég visszakapná a befizetett adóját. Ez - három és fél évet figyelembe véve, 2004 májusától 2007 végéig - több mint ezermilliárd forint kamatok nélkül.

Tehát ha a cégek számára kedvező ítéletet hoz is a bíróság, az azért valószínűsíthető, hogy a magyar államot mentesítik majd a teljes összeg visszafizetése alól. Az azonban más kérdés, hogyan tervezné pótolni az állam a kiesett bevételt.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.