Megjósolni sem lehet, mekkora költségvetési lyukat ütne
Ha nem, akkor az elsőfokú bíróságnak abban is döntenie kell, mely ismérvek alapján minősül egy adófajta nem forgalmi adó jellegű adónak. Az ítéletre még biztosan több hónapot kell várni. Az Európai Bizottság a közelmúltban már véleményt nyilvánított az ügyben: az adónem összeegyeztethető az áfa irányelvvel.
Az olaszok már ismerik az érzést
Nem ez az első ilyen témájú kereset az első fokú bíróságon. Tavaly az olasz állam is megküzdött egy adójáért, az IRAP-ért. A helyzet nagyon hasonló volt: az ügy azért került az Európai Bírósághoz, mert egy cremonai olasz bank a helyi hatóságoknál visszaperelné az adó címén befizetett pénzét.
Tavaly októberben született meg az ítélet, amely nem tartotta összeegyeztethetetlennek az adónemet az áfatörvénnyel. Az ítélet szerint ugyanis az jelentős mértékben eltér az áfától. Egyrészt nem a végső fogyasztót terheli, hiszen a vállalkozás nem háríthatja át a vásárlóra annak megfizetését.
Hajszálon múlt
A főtanácsnok ezt figyelembe véve azt javasolta, hogy csak azoknak kelljen visszafizetni az adót, akik a keresetindítások előtt vitatták az adó jogosságát. Később ugyanis nagyon sokat indítottak eljárásokat, annak tudatában, hogy ezt a meccset már nem lehet elveszíteni. Vagyis a nyerészkedőket kizárták volna az ügyből. Végül erre nem került sor, mert a bíróság a főtanácsnokkal ellentétes véleményen volt - ez egyébként felettébb ritka jelenség, a főtanácsnok és a bíróság véleménye tízből kilencszer egybevág.
Sokba kerülne pótolni
Hazánk esetében éves szinten 350 milliárd forint visszafizetéséről lehetne beszélni alaphangon, ha minden cég visszakapná a befizetett adóját. Ez - három és fél évet figyelembe véve, 2004 májusától 2007 végéig - több mint ezermilliárd forint kamatok nélkül.
Tehát ha a cégek számára kedvező ítéletet hoz is a bíróság, az azért valószínűsíthető, hogy a magyar államot mentesítik majd a teljes összeg visszafizetése alól. Az azonban más kérdés, hogyan tervezné pótolni az állam a kiesett bevételt.
F. Szabó Emese
