Az elmúlt évek dinamikus béremelkedése a nyugdíjak összegét is magával húzta. Pontosabban a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított járandóságot. A Költségvetési Tanács a 2018-as büdzséhez készített elemzésében hívja fel arra a figyelmet, hogy a nyugdjíjkiadásokat jövőre egyéb tényezők mellett az is meghatározza, hogy az induló nyugdíjak összege emelkedik a bérnövekedéssel összefüggésben.
Valamivel több jut évről évre
Arról jelenleg nem áll rendelkezésre információ, hogy idén hogyan alakulnak a kezdő nyugdíjak - tájékoztatta az mfor-t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Azon túl, hogy éves adatot természetesen még nem lehet közölni, azért sem tudnak még számokat közölni, mert az idén induló nyugdíjak kiszámításához szükséges úgynevezett valorizációs szorzókat (amivel a nyugdíjba vonulás előtti időszakhoz "zárkóztatják fel" a korábbi ledolgozott évekből származó béreket) március végén tették közzé, s csak ezt követően kezdődhetett el a járandóságok megállapítása.
A korábbi évekrők viszont vannak adatok, és ezekből is jól látszik, hogyan hat a béremelkedés az öregségi ellátásokra. Az ONYF közlése szerint 2012-ben átlagosan 98 409 forint volt az öregségi nyugdíjmegállapítások összege.
A rákövetkező évben nem történt érdemi elmozdulás, akkor 98 941 forintot kaptak átlagosan a friss öregségi nyugdíjasok. Aztán 2014-ben volt egy nagyobb ugrás, ekkor már 109 140 forint volt átlagosan az első utalás összege.
Újabb egy év elteltével a nyugdíjba vonulóknak átlagosan 113 692 forintot állapítottak meg.
Tavaly pedig 118 952 forintot kaptak a nyugdíjra jogosulttá válók.
Vagyis röpke 5 év alatt több mint 20 ezer forinttal nagyobb lett az induló nyugdíj átlagos összege. Ebben természetesen a bérek alakulása mellett más szempontok is szerepet játszhattak, például minél később vonul valaki nyugdíjba a korhatár felett, annál jobban emelkedik a neki járó nyugdíj összege, mert a rendszer díjazza a minél későbbi nyugdíjassá válást. Ezek a nyugdíjak nyilvánvalóan felfelé húzzák az átlagos induló nyugdíj összegét.
A közölt adatokból még egy érdekes folyamat rajzolódik ki. Mégedig az, hogy tavaly robbanásszerűen megnőtt a nyugdíjba vonulók száma. A cikkünkben vizsgált öt éves időszak elején nagyjából 50 ezren mentek nyugdíjba évente, de még 2015-ben is csak 59,9 ezer öregségi nyugdíjmegállapítással volt dolga a főigazgatóságnak.
Aztán 2016-ban hirtelen 100 250 főre emelkedett az érintettek száma.
Erre magyarázat lehet a Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjassá válása (a múlt század ötvenes éveinek első felében a Ratkó Anna népjóléti miniszter nevéhez kötődő családpolitikai intézkedések a születések számának megugrását eredményezték, és ez a generáció jutott most abba a korba, hogy nyugdíjba vonulhasson).
Ugyanakkor nem ismert olyan központi intézkedés a jelenlegi kormányzat idejéből, amely miatt tavaly tömegesen kellett volna nyugdíjba menniük a korhatár közelében járó embereknek. Kérdés, hogy ez csak egyszeri megugrásnak tekinthető, vagy egy folyamat nyitányának, mert ha utóbbiról van szó, akkor a magyar nyugdíjrendszernek egyre nagyobb kihívást fog jelenteni az ellátások biztosítása.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
