A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban: az elmúlt hónapban sorozatosan olyan információk érkeztek, amelyek szélesítették a monetáris politika mozgásterét. A kamatcsökkentés kívánatos mértékéről ugyanakkor megoszlottak a vélemények: a döntő többség úgy látta, hogy egyenletes lépésekkel a jegybank nagyobb valószínűséggel teremthet stabilitást a volatilis környezetben, és a váratlan piaci reakciók, illetve túllövések kockázatát is mérsékelheti. Többen ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az inflációs cél alullövésének kockázata olyan mértékben emelkedett az elmúlt időszakban, ami nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tenne, különösen a pénzügyi stabilitási kockázatok enyhülésére tekintettel.
A tagok értékelése szerint a reálgazdasági kilátások továbbra sem javultak, és növekedett a veszélye annak, hogy a hazai makrogazdasági konszolidáció lassabb lesz az európainál. Több tanácstag kiemelte, hogy a munkanélküliség emelkedése, valamint a munkaerő-piaci alkalmazkodás erőteljes. A növekedési kockázatok értékelése során arra is felhívták a figyelmet, hogy a világban továbbra sincs konszenzus makro-közgazdasági és gazdaságpolitikai körökben azzal kapcsolatban, hogy a visszaesésnek egy, vagy több hulláma lesz-e.
Egyes tanácstagok szerint a belső kereslet visszaesése túlzott terhet róhat a gazdaságra, és így a külső egyensúly javulása az indokoltnál nagyobb mértékű lehet.
Felvetődött az is: amennyiben a környezet stabilizálódása folytatódik, a forintban történő finanszírozás mérlegelhető alternatívává válhat a hazai gazdasági szereplők számára. Többen a kedvező fejlemények közé sorolták azt, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő negatívról stabilra javította a magyar devizaadósság besorolását, és az Európai Bizottság az államháztartási folyamatok hosszú távú fenntarthatósága szempontjából közepes kockázatúnak ítélte Magyarországot.
Az egyensúly azonban egyelőre nagyon törékeny a testület szerint a pénzügyi piacokon, és az ebből fakadó kockázatok jelentik előre tekintve a monetáris politika számára a legnagyobb kihívást. Ennek kapcsán elhangzott olyan vélemény is, hogy Európában még lehet egy második szakasza a pénzügyi válságnak, és ebből a szempontból kedvezőtlen, hogy a befektetők szemében Kelet-Európa még mindig az egyik legsérülékenyebb régió, Magyarország pedig az egyik legsérülékenyebb ország.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy a világgazdasági élénkülés nagyon jelentős fiskális és monetáris politikai élénkítés mellett zajlik, és nehéz még a lépések lecsengését megítélni. A piaci működés egyelőre még nem állt teljesen helyre a világgazdaságban, és elképzelhető, hogy a tőzsdék reakciója a fundamentálisan indokolhatónál kedvezőbb volt. A hazai piacok értékelése kapcsán egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy az állampapírpiac működése továbbra sem normalizálódott, és a visszafogott állampapír-kínálat mellett a hozamgörbe elmozdulásai sokszor megtévesztők lehetnek.
MTI/Menedzsment Fórum
