A módosított költségvetési javaslat nem sokban különbözik a szeptemberben beterjesztettől. A bevételeket mintegy hetvenmilliárd forinttal kisebbre tervezték, ami az alacsonyabb növekedési ütem miatti kisebb bevételek és az adócsökkentési terv elvetése miatti bevétel növekedés eredőjeként adódik. Ennek megfelelően a legtöbb kiadási tételből is lefaragtak valamennyit, emelte ki Palócz Éva.
Vagyis azt nem lehet mondani, hogy ez egy reformköltségvetés, igaz, ezt a nem is állította a Pénzügyminisztérium (PM). A szerkezete sem változott lényegesen, ami egyébként már a válság előtt is komoly hiányosság volt. Azaz a PM továbbra is elkerül minden olyan beavatkozást, amelyre a nemzetközi összehasonlításban is kimagasló költségvetési jövedelemkoncentráció csökkentése érdekében szükség lenne.
Ennek oka, hogy a bevételeket (főként adókat) csak úgy lehetne csökkenteni, ha ezzel legalább egyező mértékű kiadáscsökkentésre kerülne sor. S erre a kormány láthatólag nem hajlandó, pedig egy ilyen csomaghoz meglenne a parlamenti többség, véli a Kopint-Tárki vezetője.
A hiánycél a legfontosabb
A legfontosabb azonban – teszi hozzá -, hogy a hiánycél betartását nem szabad veszélyeztetni. Ezt szem előtt tartva ez a költségvetés még mindig jobb, mintha a kormány fedezetlen adócsökkentést hajtott volna végre.
Az adócsökkentés elmaradása sajnálatos, de elkerülhetetlen lépés volt. Bár, az igazat megvallva, a korábban tervezetet adócsökkentés amúgy sem volt olyan mértékű, amely észrevehető változást hozott volna a magyar gazdaságban, érvel Palócz Éva.
Mint mondta, az új makropálya, amely 1,2 százalék növekedéssel számol, a jelenlegi ismereteink alapján reális. Persze nem zárható ki teljesen egy recesszió sem, de jelenleg ez nem valószínű. Sőt, szerencsés esetben a GDP-növekedés 1,2 százaléknál több is lehet.
Palócz Éva szerint a legvalószínűbb, hogy a növekedés 0-2 százalék közöttt lesz valahol. Korábban a növekedés hajtóereje az export volt, ami azonban idén lényegesen rosszabb lesz az elmúlt évekhez képest, de ebben az esetben az import is lassabban fog bővülni. Bár a növekedés várhatóan nem fordul negatívba, de nulláig lemehet. A nulla vagy az egy százalékos növekedés között a gyakorlatban alig van érezhető különbség, állítja a szakember.
Ráadásul még az idei év is tartogathat meglepetéseket. Tavaly év végén, amikor a kormányzat látta, hogy a vártnál jobban alakulnak a bevételek, gyorsan több százmilliárdos kiadást vállalt az év végén. Palócz Éva reméli, hogy ez az idén nem fog megismétlődni.
Szerinte az volna a helyes, amit például Dávid Ibolya, az MDF elnöke is javasolt, hogy egy jelentősebb kiadáscsökkentéssel egybekötve lehessen az adókat mérsékelni. Ezt elvileg akár már a jövő évtől meg lehetne tenni. Ha átmenetileg eltörölnének minden 13-dik havi juttatást, bért, nyugdíjt, jutalmat és bónuszt, akkor legalább 500 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ezt az összeget a munkát terhelő adók csökkentésére lehetne fordítani, ami egy kis lökést adna a gazdaságnak. De ez nem fog megtörténni, mert a politikai feltételek nem adottak, szögezte le Palócz Éva.
Az állam működési kiadásain is lehetne spórolni
A költségvetési szervek kiadásai 1912 milliárd forintot tesznek ki, míg a szeptemberi javaslatban ez a tétel 1913 milliárd forint volt. Vagyis mindössze egy milliárdot sikerült megtakarítani. Pedig itt még óriási tartalékok vannak, és különösen fontos lenne az a jó példa, amelyet az állam a saját költségeinek a lefaragásával mutatna. De úgy néz ki, hogy az állami működési kiadásokhoz nem nyúlt az új költségvetés, tette hozzá.
Összességében tehát a tizenharmadik havi pénzekből 500 milliárdot, a működési kiadásokból 150-200 milliárd forintot lehet megspórolni. Ez az összeg egy nyolc százalékos munkáltatói járulékcsökkentésre lenne elég, ami némi segítséget nyújtana a vállalatoknak az előttünk álló nehéz évekre, véli Palócz Éva.
Varga M István
Menedzsment Fórum
