Mindenki mindenkiért
A pénzügyi stabilitási szempontok valóban fontosak, a kormánynak azonban ezen túl egyéb szempontokat is figyelembe kell vennie, nem engedheti, hogy családok tömegesen kerüljenek az utcára - reagált a helyettes államtitkár a jegybank közelmúltbeli javaslatára. (Az MNB szerint a bankszövetséggel kötött ötpontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét, ezért azt tartaná jónak, ha az árfolyamrögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedne ki, a negyedéves árverezési kvótát pedig 5-10 százalékra emelné.)
Össze kell fogni
A helyettes államtitkár elmondta: a kvótarendszer nemcsak szociális szempontok miatt fontos, hanem az ingatlanpiac védelme miatt is. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál is magasabb a lakástulajdonnal rendelkező családok aránya, a kvótarendszer pedig segít megelőzni, hogy a lakások értéke hirtelen nagymértékben csökkenjen. A kormány ezzel védi a magyar állampolgárok tulajdonát, ami az államnak feladata is - mondta Nátrán Roland.
Kiemelte: az otthonmentő akcióterv minden eleme azon alapul, hogy a bankoknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken. Az adós az árfolyamrögzítéssel vállalja, hogy visszafizeti a terheket; az állam kezdetben 100, majd 25 százalékos garanciát nyújt a gyűjtőszámlán lévő összegre; a bank a tényleges és a rögzített árfolyam különbségét alacsony kamaton finanszírozza meg és a garanciáért díjat fizet, aminek következtében a forrásköltségénél alacsonyabb bevételt realizál.
Azokról a javaslatokról, amelyek szerint nulla százalék kamatozásúvá kellene tenni a gyűjtőszámlát, Nátrán Roland úgy vélekedett, hogy ezzel felborítanák az egyensúlyt, ingyenhitelhez juttatnák az árfolyamrögzítést igénylőket, az ügyfeleknek arbitrázsra is lehetőséget adna, s teljesen a bankokra hárítaná a finanszírozás terheit.
A devizahitelek forinthitellel való kiváltására most is van mód - válaszolta arra a felvetésre, hogy miért nem forintosítják inkább a devizahiteleket, amit egyes szakértők valamint politikusok is szorgalmaztak -, ezzel azonban az a gond, hogy az adósok realizálnák a veszteséget. Ha pedig az állam átvállalná az árfolyamkülönbözetet, kedvezőbb helyzetbe hozná a devizahiteleseket például a forinthitelesekhez képest. Márpedig fontos szempont volt a morális kockázat kezelése is, az, hogy a devizahitelesek ne kapjanak nagyobb támogatást, mint a forinthitelesek, vagy azok, akik, ha nagy nehézségek árán is, de törlesztették a hitelüket.
Az eszközkezelő által nyújtott segítség ezért nemcsak a devizahitelesek számára áll nyitva, a szociális alapú támogatásra a forinthitelesek is számíthatnak - hívta fel a figyelmet.
Nincs megállapodás a hitelösztönésről
Arra a kérdésre, hogy a bankokkal folynak-e a tárgyalások azokról a pontokról - köztük a kkv és a lakossági hitelezés ösztönzéséről -, amelyekről nem sikerült megállapodni, azt válaszolta: célzott, külön tárgyalások nincsenek, a kormány azonban folyamatosan dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a hitelezési aktivitás növekedését eredményezhetik, az NGM a nyáron több lehetőséget is megvizsgál. Ennek a munkának a folytatása azért is különösen fontos, mert a kormány által kitűzött gazdasági növekedési célok elérésének az egyik feltétele a hitelezési aktivitás bővülése - fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár emlékeztetett rá: egy korábbi kormányrendelet már enyhítette a Garantiqa tőkeképzési kötelezettségét annak érdekében, hogy a társaság növelhesse szerepvállalását a kkv-k hitelezésében, és a Széchenyi kártya program tavaly őszi kibővítése (a hitelösszeg megemelése és a konstrukciók számának növelése) is a kkv hitelezés bővítését volt hivatott ösztönözni. Nátrán Roland szerint ebbe a sorba illeszkedik az árverezési kvóta fokozatos feloldása is, ami segíti a bankokat abban, hogy bővíthessék jelzáloghitelezésüket.
A magáncsőd szabályozása, amit az elmúlt napokban többen hiányoltak a csomagból, Nátrán Roland szerint abszolut idegen a konstrukciótól, és annak céljától.
Védelem az extrém árfolyamingadozással szemben
Az árfolyamrögzítéses konstrukció két fő célt próbál meg elérni - mondta. Az egyik, hogy kiszámíthatóvá, és havonta stabillá tegye a háztartások törlesztési kötelezettségét. A másik fontos cél az, hogy az extrém irányú árfolyamváltozásokat - elsősorban az euró és a svájci frank keresztárfolyamának a változását, amire a magyar gazdaságpolitikának nincs hatása - kisimítsa.
Az euró/svájci frank árfolyamában átmeneti ideig, egy-két hónapig vagy egy-két negyedévig lehetséges olyan árfolyamváltozás, amely kedvezőtlenül érinti a hiteleseket, és adott esetben számos hitelnek a bedőlését eredményezhetné. A konstrukció ezeket a kedvezőtlen változásokat, az átmeneti időszakokat képes kisimítani, és azzal számol, hogy extremitások az ellenkező irányban is előfordulhatnak egy megfelelően hosszú időintervallum esetében. A három év ilyen hosszúnak tekinthető.
A konstrukció harmadik célja, hogy valamelyest csökkentse a havi törlesztő részletek nagyságát a mostani árfolyamokhoz képest. A svájci frank alapú hitelek esetében 15 százalékot meghaladó mértékű törlesztőrészlet csökkenés is lehet.
Az árfolyamrögzítés ezekre a célokra alkalmas, és korántsem arra, amire a magáncsőd alkalmas lenne, azaz, hogy egy tartós és orvosolhatatlan fizetési késedelem vagy fizetésképtelenség esetére nyújtson jogi megoldást - mondta.
MTI
