A felügyelet szerint kedvező változás, hogy az elmúlt három év során a lakossági hitelállományon belül a devizaalapú hitelek aránya az árfolyamhatás kiszűrésével a 70 százalék feletti maximális értékről az idei első negyedév végére 52 százalékra csökkent. Ugyanakkor a lakosság túlzott eladósodottságát továbbra is súlyos problémának tartja a PSZÁF.
A háztartási hitelkínálat elsősorban a fogyasztási hiteleknél és az állami kamattámogatásos lakáscélú kölcsönöknél erősödhet a jövőben. Piaci várakozások szerint a hitelezésben növekedhet a közvetítői értékesítés szerepe, ugyanakkor az erősödő verseny fogyasztóvédelmi szempontból fokozott figyelmet kíván - emelte ki pénteki közleményében a felügyelet.
A jelentés szerint az eddig ismertté vált mintegy ezer, devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatos semmisségi per esetében a jogerős ítéletek mindegyike elutasította a fogyasztói keresetet. A még nem lezárt ügyek mintegy 1 százalékánál voltak sikeresek az ügyfelek.
Fogyasztói kockázatot jelent, hogy a perek indításakor az adósok nagy része nem tudja reálisan felmérni nyerési esélyeit, a perrel járó költségeket, és azt, hogy pernyertessége esetén a hitelnyújtó azonnal követelheti tőle a teljes tőketartozását - hangsúlyozta a PSZÁF.
A lakossági megtakarításoknál szigorodtak a kedvezményes kamatlábú termékek igénybevételi feltételei. A megtakarítások feltételei, díjazási rendszere sokszor bonyolult, nem kellően átlátható, az ügyfél-tájékoztatás gyakran nem kiegyensúlyozott a felügyelet szerint - közölte a PSZÁF.
A befektetéssel kombinált életbiztosítások piacán a közvetítők igénybe vétele a fogyasztók számára megdrágíthatja a termékeket, másrészt az ügyfeleket az igényeiknek megfelelő konstrukció helyett a magasabb közvetítői jutalékot nyújtó termék megvásárlására ösztönözhetik.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletágban az év közbeni díjhirdetés térhódítása csökkentheti a díjak átláthatóságát, összehasonlíthatóságát, ami hosszú távon akár mérsékelt tarifaemelkedéssel is járhat - olvasható a PSZÁF közleményében.
MTI
