Oroszország ukrajnai agressziója, valamint a NATO-hozzájárulások növelése érdekében az Európai Unió az elmúlt egy-két évben kiemelten kezdett el foglalkozni a saját védelmi képességeinek, hadiiparának fejlesztésével.
Ebből a célból tavaly májusban hatályba lépett a SAFE (Security Action for Europe) rendelet, ami öt évre, 2030. december 31-éig szól. A program keretében az Európai Bizottság kedvező kamatozású hitelt nyújt a tagállamoknak védelmi beszerzésekre és beruházásokra, összesen 150 milliárd euró értékben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néhány hónappal a hatályba lépést követően jelezte, hogy az európai uniós hitelkeretből Magyarország 16,2 milliárd eurónyi forrásra tartana igényt. Ez a teljes hitelkeret több mint 10 százalékát jelenti, és a harmadik legnagyobb igény volt a lengyel és a francia után.
Ódzkodás, majd emelés
A bejelentést sokan meglepőnek tarthatták, hiszen nem sokkal előtte, márciusban Menczer Tamás – aki akkoriban még a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára volt – egy közösségi oldalára feltöltött videóban úgy fogalmazott, hogy
„nem akarjuk, hogy Brüsszel közös hitelfelvétellel eladósítson bennünket, sőt még a gyerekeinket és az unokáinkat is. Brüsszel az oroszveszélyre hivatkozva óriási hitelt akar felvenni, és a nyakunkba varrni. Nem kérünk belőle.”
Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Menczer itt nem kifejezetten a SAFE-hitelkeretre gondolt (ami akkor még nem is lépett hatályba), inkább a magyar kormány általános álláspontját fejezte ki a közös uniós hitelfelvételekkel kapcsolatban.
Majd decemberben érkezett az újabb bejelentés az NGM részéről: „Magyarország teljeskörűen elkészítette és benyújtotta a nemzeti beruházási tervét az európai biztonsági cselekvési eszköz, vagyis a SAFE keretében”. Sőt, a tervben szereplő összesített forrásigény is megnőtt, már 17,4 milliárd euróra tartott igényt a magyar kormány a korábbi 16,2 milliárd euró után.
Ez továbbra is a második-harmadik helyre teszi a magyar igényt, szorosan együtt a franciákéval és a románokéval. Lengyelország viszont kiemelkedik, több mint 43 milliárd euróval, ami a teljes keret közel 30 százalékát jelenti.
Fotó: Depositphotos.com
Az NGM az összeg megemelkedését a magyar védelmi erők és a kapcsolódó szektorok fejlesztési szükségleteinek valós, részletesen alátámasztott igényeivel magyarázta.
„Hazánk földrajzi elhelyezkedése, a régióban betöltött stabilizáló szerepe, valamint elkötelezett NATO- és EU-tagsága alapján indokolt és megalapozott a SAFE forrásokból való jelentős részesedés”
– írták.
Majd hozzátették, hogy a források a honvédelmi képességek fejlesztése és a hazai védelmi ipar dinamizálása mellett a hazai beszállítói és innovációs hálózatok megerősítéséhez, a stratégiai autonómia növeléséhez, valamint a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez is érdemben hozzájárulhatnak.
És hogy pénzügyileg ez mégis miért térülhet meg? A tárca úgy indokolt, hogy a „SAFE program a piaci finanszírozási lehetőségekhez képest várhatóan mintegy 200 bázisponttal kedvezőbb kamattal kínál fokozatosan felvehető hitelt, ami hosszú távon évi több tíz-, majd százmilliárd forintos kamatmegtakarítást jelenthet az államháztartás számára – akár devizahitelek kiváltásán keresztül.”
Ekkor születhet meg a döntés
Gulyás Gergely a február 19-ei Kormányinfón újságírói kérdésre elmondta, hogy a benyújtott magyar hiteligény elbírálásáról „a jövő héten születik döntés, valószínűleg hétfőn (február 23-án – a szerk.)”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy a jogállamisági kritériumok a forrás odaítélésének kérdésében nem játszanak szerepet.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Majd az azt firtató kérdésre, hogy érkezhet-e előleg a 17,4 milliárd euróból még az április 12-i választások előtt, úgy reagált, hogy ennek nincs túl nagy jelentősége.
„Úgy tudom, hogy 60 napon belül érkezik előleg, tehát lehet, hogy a kormányzati cikluson túlnyúlóan. De ha azt nézzük, hogy egyébként ez előnyös-e az országnak, akkor ennek tényleg nincs jelentősége”
– válaszolta Gulyás.
Lesz SAFE 2?
Az, hogy néhány napon belül döntés várható a tagállami igénylésekkel kapcsolatban, már csak azért is valószínű, mert a tavasz folyamán el kell kezdeni folyósítani a hiteleket.
Az Európai Bizottság elbírálása értelmében az első körben nyolc európai uniós tagállam – Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia – juthatnak forráshoz. Közülük a legnagyobb, 16 milliárd eurót meghaladó összeget Románia, a legkisebbet, 46,7 millió eurót Dánia kérvényezte.
Ezt követően pedig egy újabb finanszírozási kör, például egy második hitelprogram indítását is megvizsgálja az Európai Bizottság – számolt be róla a Bloomberg.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy egy esetleges SAFE 2 hitelkeretre is pályázna-e a kormány. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen célokra fordítanák a SAFE keretében kapott hiteleket. Választ egyelőre nem kaptunk, de amint megszületik a hivatalos döntés a magyar kérelemmel kapcsolatban, ismét időszerű lehet a kérdéseink elküldése.
