4p

A szakmai szövetség elnöke szerint nincs ma a magyarnál stabilabb bankrendszer a kontinensen, ráadásul ezt úgy sikerült elérni, hogy az adófizetőknek "egy petákjába" sem került - hangzott el egy csütörtöki konferencián. A szakember szerint egyre kisebb lesz a "banktorta", hiszen sorra tűnnek el a korábban hagyományosan vonzó termékek. Mfor.hu-tudósítás.

Tőkehelyzetben elsők vagyunk

"Tőkemegfelelési mutató alapján nincs ma még egy olyan erős bankrendszer Európában, mint a magyar. Ráadásul ezt úgy sikerült elérni, hogy mindez az adófizetőknek egyetlen petákjába sem került, hiszen a külföldi tulajdonosok tőkésítették fel  bankokat" - szögezte le Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki nyitónapján Egerben.

Patai szerint a működési költségeket jól kézben tudták tartani a hazai bankok, az eredmények is jók voltak az elmúlt 1-2 évet leszámítva. "Valaki azt mondta, hogy extraprofit volt a magyar bankrendszerben. Az 1993 óta eltelt 18 évben az inflációtól megtisztítva átlagosan évi 3,2 százalékos volt az eszközarányos megtérülés, ami extra alacsony profitot jelent" - hangsúlyozta az elnök.

"A politikának is meg kell barátkoznia azzal, hogy szükség van egy szerény nyereségességű bankrendszerre. Előbb-utóbb mindenkinek abba kell hagynia a bankárok szapulását. Sok jogos kritikát kaptunk, de azt látni kell, hogy megegyezés, hitel nélkül nem jutunk előbbre" - mondta Patai előadásában.

A bankvezér szerint a magyar gazdaság hitelezési problémáit nem lehet semmilyen gazdaságpolitikai vagy jegybanki lépéssel egycsapásra megoldani, csak lassú orvoslásra lehet számítani. A bankok számára probléma, hogy az üzleti lehetőségeik beszűkülnek, egyre kisebb lesz a torta. "Az a család, amelyik megégette magát egy devizahitellel, nem fog újabbat felvenni, és az a bank, mely szintén megégette magát, sokkal szigorúbban fog hitelezni" - indokolta.

Andor László: modellválság van Európában

Nagyjából öt éve kezdődött az a pénzügyi válság az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, mely magával hozta a pénzügyi rendszer újraszabályozását, az anticiklikus gazdaságpolitikát és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újbóli aktivizálódását - vezette fel előadását Andor László. Az Európai Bizottság magyar tagja hozzátette: a likviditási válságtól függetlenül 2009 végén Európában egy ettől eltérő sajátos válság kezdődött, mely Görögország pénzügyi problémáiból indult ki.

"Eleinte abban lehetett bízni, hogy Görögország a problémáival elszigetelhető, az Európai Unió túl tudja élni a válságot, ehhez képest mostanra újabb és újabb országok kerülnek bajba. Ma már nem egy-egy ország pénzügyi problémáiról, hanem egy modellválságról kell beszélni, az eddigi maastrichti struktúra válságáról, éppen ezért átfogó változásokra van szükség" - mondta Andor.

Az EB magyar tagja szerint az eddigi eurózóna formailag kimerítette ugyan a valutaunió fogalmát, tartalmilag azonban ez közelebb volt ahhoz, amit valutatanácsnak nevezünk, sok olyan pillér, támasz hiányzott, melyek stabillá tették volna. Éppen ezért terjedt el mostanra Brüsszelben is az a nézet, hogy a jelenlegi modell helyett egy valódi gazdasági-monetáris unió létrehozására van szükség, aminek kiépítése 2010 tavasza óta folyamatosan zajlik.

Milyen lesz az Európai Unió 2.0?

Andor László szeirnt az eddigiek sem lebecsülendő lépések, de 2012-ben ezek után az európai gazdaság továbbra sem lábal ki a recesszióból. Emellett komoly problémának nevezte az európai gazdaság polarizálódását, a nagy gazdasági visszesést elszenvedő államokban ez általában magas munkanélküliséggel is párosul.

"A helyzet súlyos, mondhatni robbanásveszélyes, ezért a rendszer teljes újragondolása kezdődött meg idén tavasszal. Legalább három téren indult el az unió újratervezése a bankunió, a fiskális unió és a politikai unió létrehozása mentén. A vita ezekről megkezdődött, miközben a részletek kidolgozása folyik. Addig, amíg a szükséges intézkedések megszületnek, komoly átmeneti szerep hárul az Európai Központi Bankra, hogy a nehéz helyzetet korábban nem látott eszközökkel kezelje" - emelte ki Andor.

A biztos külön hangsúlyozta, hogy a politikai unióra azért van szükség, mert azzal, hogy az európai intézmények nagyobb szerepet, nagyobb hatáskört kapnak, az állampolgárok közvetlen beleszólását is biztosítani kell. Emellett szerinte még szükség lenne egy szociális unióra is, melynek területén egyelőre addig jutott el az EU, hogy a hosszútávú költségvetésben kiemelten kezelik a szociális kérdéseket.

Beke Károly
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!