Közép-Magyarország kissé, Észak-Alföld pedig nagyon lemaradt attól a fellendüléstől, amit a magyar ipar mutatott szeptemberben. De nem csak az idei átlagos növekedéssel, hanem a tavalyi saját értéküknél is rosszabb teljesítményt nyújtottak átlagosan az itt tevékenykedő ipari cégek. Előbbi régió szeptemberi ipari teljesítménye a tavalyihoz képest 0,6, utóbbié 4,9 százalékkal esett vissza. Eközben az országos növekedési átlag 5,6 százalék volt. (Ez magasabb, mint a kiigazítatlan nyers adat a teljes magyar gazdaságra, mivel ebben a kimutatásában bizonyos országhatáron kívüli tevékenységet is figyelembe vesz a KSH.)
Az elmaradás a tavalyi évhez képest azért is lehet fájó ebben a kimutatásban, mivel idén szeptemberben eggyel több munkanapot dolgoztunk, amelynek – minden egyéb tényező változatlansága mellett – emelnie kellett volna a teljesítményt. Így a Hajdú-Biharra kimutatott 7,9, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye 5 százalékos visszaesése még súlyosabb lenne, ha az adatokat munkanaphatástól megtisztítva is meg tudnánk mutatni.
De nem tudjuk, azt viszont meg lehet vizsgálni, hogy a mostani napra kimutatott éves elmaradás hogyan viszonyul a január és szeptember közötti teljesítmény változásához. Ha ugyanis most szeptemberben már kisebb az éves visszaesés, mint az idei évre vonatkozó átlagos, akkor az már egy kedvező jel, hiszen az egyre kisebb elmaradás előbb-utóbb stagnálásba, majd remélhetőleg növekedésbe fog átmenni. Ebből a szempontból Hajdú megye valamivel szerencsésebb helyzetben van, hiszen az éves átlagos 10,8 százalékos visszaeséshez képest a mostani 7,9 százalékos már csökkenő visszaesést mutat. Jász-Nagykun-Szolnok megye iparának válsága – ha a szeptemberi tendencia fent marad – mélyülni fog, hiszen az éves átlagos elmaradás eddig 2,75 százalék volt, aminél a szeptember hónapra kimutatott 5 százalék lényegesen magasabb.
Hasonló módszerrel az is látható, hogy bár Bács-Kiskun megyének a Mercedes-gyárra épülő szárnyalása még mindig a legmagasabb az országban 27,12 százalékkal, a növekedés dinamikája lassul, hiszen az éves átlag eddig 44,6 százalék volt. Ha ez alapján nézünk az egyes régiókra, akkor a legnagyobb gyorsulást így a közép- és nyugat-dunántúli megyékben láthatjuk.
Visszatérve a megyék szeptemberi éves összevetésű adataira a 27 százalékot felmutató Bács-Kiskunt 24 százalékos növekedéssel Tolna és 18,4-gyel Győr-Sopron-Moson követi. Örömteli, hogy a Nokia-gyár leépítése miatt lassan már évek óta szenvedő Komárom-Esztergom ipara szeptemberben 10,1 százalékkal tudott bővülni.
Országos szinten a múlt héten megismert előzetes adatokat a most közölt részletes adatok egyébként még kedvezőbbé teszik akár a belföldi értékesítést, akár a kiemelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseit, illetve rendelésállományát nézzük. A belföldi értékesítés ugyanis 5 százalékkal nőtt, amire az utóbbi években nem volt példa. Persze az is igaz, hogy a 2010-es havi átlagnak még most is csak a 92,2 százalékán vagyunk. Az export értékesítés viszont immár 16,3 százalékkal múlja felül a 2010-est, miután most szeptemberben is 11,8 százalékkal tudott nőni.
Amellett, hogy a külföldi felfutással párhuzamosan a belföldi értékesítés is kezd magára találni, az elkövetkező időszak ipari termelési értékére pozitív hatást fog még gyakorolni a rendelésállomány felfutása. Az előző évhez képest összehasonlító árakon a járműgyártásban szeptemberben 80 százalékkal több megrendelés érkezett, így nincs mit azon csodálkozni, hogy a teljes feldolgozóiparra vonatkozó index is 31 százalékkal ugrott meg. A teljes rendelésállomány egyébként szeptember végén járműgyártásban 36, a feldolgozóiparban 24,6 százalékkal volt magasabb a tavalyinál.
mfor.hu
