A beadványt ismertetve Michael Frischl német ügyvéd elmondta: azt kérik, hogy a vállalkozási szerződések keretében foglalkoztatott munkavállalók társadalombiztosítására vonatkozó német-magyar egyezmény keretében a két ország kössön különmegállapodást. Így automatikusan megszűnhetnének azok a még folyamatban lévő jogi eljárások Németországban a magyar vállalkozók ellen, amelyeket a SoKo-ügyek kapcsán indítottak, főként a német vámszervezet kezdeményezésére.
A megállapodás rögzítené, hogy a magyar "munkaadó hazai tevékenységének volumenétől függetlenül és a németországi foglalkoztatási időtartamot megelőző és követő hazai foglalkoztatás megkövetelése nélkül - a társadalombiztosításra vonatkozó magyar jogi előírásokat kell alkalmazni", s a 2004 május elsejét megelőző, illetve az azt követő - 2004 május 1. és 2005 május 1. közötti - átmeneti időszakra vonatkozna.
A SoKo Pannonia és a Soko Bunda német ellenőrző akciók nyomán 2004-2005-ben indított eljárásokban 51 magyar cég volt érintett. A problémák abból adódtak, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően a német hatóságok olyan feltételek teljesítését követelték a magyar cégektől, amelyek nem voltak pontosan meghatározva egyezményben, irányelvben, és más jogszabályban sem. Értelmezésük szerint csak azok a magyar cégek vállalhattak volna megbízást Németországban, amelyek árbevételük legalább 25 százalékát Magyarországon szerzik. A német hatóságok szerint csak a magyar cégek megtévesztő magatartása miatt volt lehetséges, ha megkapták a magyar szaktárca engedélyét a németországi szerződéskötéshez anélkül, hogy teljesítették volna ezt a feltételt. Ennek alapján pedig a németországi munkára kivitt magyar dolgozók a német hatóságok értelmezése szerint hamisan szerezték a munkavállalási engedélyt, és a magyar cégeknek és munkavállalóknak meg kellett volna fizetniük a bruttó bérek utáni 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot is.
Az NVE taggyűlésén elhangzott: a cégek közül azóta - főként a SoKo-ügyek miatt - 31 már nem működik, felszámolták, vagy felszámolási eljárás folyik ellene. A SoKo-ügyekben - korábbi információk szerint - főkét magyar építőipari illetve húsipari cégek, valamint velük kapcsolatban álló németvállalkozások voltak érintettek.
A magyar vállalkozásoknak az ügyekből adódó kára elérheti a 450-500 millió eurót Németországban - közölte Tóth Boldizsár, az NVE elnöke. Hozzátette: Magyarországon további mintegy 2 milliárd forint a vállalkozók kára. Ennek megtérítését perben szeretnék érvényesíteni a Legfőbb Ügyészséggel szemben. Az elnök szerint ugyanis a hatóság hibás döntése miatt állhatott elő az a helyzet, hogy német hatóságok magyar vállalkozókat "vegzálhattak" Magyarországon jogtalanul.
Az ügyben a fővárosi ítélőtábla - az NVE elnökének tudomása szerint, mivel az ítélet még nincs írásba foglalva - kedvezőtlen döntést hozott az NVE-re nézve. Az ítéletben foglaltak szerint ugyanis az NVE nem jogosult kártérítési kereset benyújtásra az ügyben érintett vállalkozók nevében. Ezért az NVE a Legfelső Bírósághoz kíván fellebbezést benyújtani - közölte Tóth Boldizsár. A taggyűlésen az érintettek megállapodtak, hogy áprilisban ismét összeülnek a további teendők megbeszélésére.
MTI/Menedzsment Fórum
