Minden abba az irányba mutat, hogy visszaépül az a pénzügyi rendszer a világban, amely a 2008-as válság kitöréséért felelős. Márpedig ezt nem kellene hagyni, legalábbis Rácz Margit szerint. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatási igazgatója úgy látja, rengeteg pénz van a világban, de ez nem jut el a reálgazdaságba, mivel a pénzügyi rendszer nem megfelelően működik. Igaz ugyan - és Rácz Margit szerint ez jó hír - hogy az Európai Unió megállapodott a banki válságok banki forrásokból és nem adófizetői pénzekből történő elhárításának finanszírozásáról, de ez kevés. A források ugyanis nem jutnak el a gazdaságba, mivel a pénzvilág összetett termékeivel olyan hozamokat lehet elérni, amely mellett a reálgazdasági befektetések nem versenyképesek. Pedig valamit tenni kellene, mert ilyen válságban még nem volt Európa gazdasága - közölte Rácz Margit egy hétfői háttérbeszélgetésen.
A Föld folyamatosan hűl, fagy
A szakember szerint ugyanis a Föld "hűl, fagy", és ezt a folyamatot 2008 óta nem tudják megállítani. Európa gazdasága olyan válságban van, mint még soha, ráadásul nincs és egyelőre nem is látszik olyan külső vagy belső erő, amely kihúzhatná innen. Az USA növekedésének intenzitása nem nagy, ráadásul a világ vezető gazdasági hatalmának is előbb-utóbb meg kell majd küzdenie a saját maga adósságproblémájával. És ugyan az árnyékbankokra adott válasz miatt lelassuló kínai gazdasági növekedés még mindig impozáns, de önmagában véve kevés.
Pedig Európának égetően szüksége lenne külső segítségre. Az európai gazdaság ugyanis immár évek óta nem nő, magas a munkanélküliség, és egyelőre semmi olyan technológiaváltás nem látszik, ami a beruházásokon keresztül keresletet támasztana. (Ráadásul, ahogy fentebb láttuk a pénzügyi rendszer nem is támogatja ezt az útkeresést.)
Ugyan a 2010-12 közötti időszak szabályozási rohama (pl. 1000 milliárd eurót magába foglaló két mentőalap, a hatos gazdasági csomag) nagy valószínűség szerint megoldotta az államadósság problémáját, vagyis az államok nem fognak csődbe menni, de az alapvető gazdasági problémák nem oldódtak meg. Ráadásul ez egy olyan válság, amelyre még nem volt példa. Így nem lehet a gazdaságtörténelem tanulmányozásával olyan megoldásokat előrángatni, amely biztosan a helyes receptet jelentené. Így a hatos csomag keretén belül a nemzeti gazdaságpolitikákkal kapcsolatban Brüsszelbe telepített jogok (vétó, fordított szavazás, stb.) sem garantálják a helyes megoldásokat, mivel az Unió szakemberei is olyan problémával állnak szemben, amire nincs előregyártott recept.
A háború óta nem ismert folyamat: szegényedik Európa
Ráadásul Európa (legalábbis a nyugati részének) polgárai a második világháború után szinte folyamatosan, megszakítás nélkül gazdagodtak. Egyre jobban éltek, de ez a folyamat most megszakadni látszik. Sőt. A nagyon magas munkanélküliséggel sújtott országokban (Görögország, Spanyolország) elindult a szegényedés. A lakosság értékesíti a banki hitelből finanszírozott gépjárműveit, öröklakásait. És a hatalmas munkanélküliség (lásd a mai adatokat: Egyre több munkanélküli ássa Európa gödrét), a gazdaság stagnálása (illetve csökkenése miatt), a reálgazdaság válsága egyre mélyebb szociális válságot eredményez, amit nem tudni, ki fog megoldani. A vállalatok ugyanis nem foglalkoznak a munkavállalók szociális helyzetével, Brüsszelnek pedig nincs rá forrása. És egészen addig nem is lesz, amíg a teljes európai GNI egy százalékából kell gazdálkodnia az EU-nak. Így a szociális problémákkal a tagországoknak önállóan kell szembenéznie. Ehhez pedig minden adófillérre szükség van, illetve volna.
És ez egy újabb probléma Rácz Margit szerint. A tagországok ugyanis sokadik nekifutásra sem tudnak megállapodni a közös adórendszer kialakításában. Pedig Európában a tőke szabadon áramolhat, de országonként más és más adónemekkel és adókulcsokkal találja szemben magát. Természetesen azt a helyet fogja magának megtalálni, ahol a legkisebb az adóterhelése. Rácz Margit szerint egészen addig, amíg ezen nem változtatnak az európai politikusok, nem igazán lehet optimistán a jövőbe nézni.
Az igazgató asszony által felvázolt pénzügyi, reálgazdasági, szociális, politikai válság-láncreakciónak egyetlen egy pozitívuma van. Rácz Margit szerint ugyanis a globalizáció olyan átfogó érdekrendszereket hozott létre az elmúlt években, évtizedekben a gazdasági életben, amely kizárja, hogy a politikai válság országok közötti erőszakos konfliktussá, háborúvá eszkalálódjon.
szp
mfor.hu
