Látványos – a korábbihoz képest 180 fokos - fordulatot jelent a kormány és az EBRD közötti, a hazai bankszektorra vonatkozó megállapodása. A megállapodás számos pontot tartalmaz, közülük kiemelendő a bankadó fokozatos csökkentése 2016-tól kezdődően (már az első lépésben is számottevően csökkentve a banki terheket), az a kormányzati ígéret, hogy a jövőben tartózkodik a gazdaságpolitikai bankszektor profitabilitásának sérülését okozó intézkedésektől, valamint az államosított banki részesedések többségének 3 éven belüli privatizációja.
Ezek gyökeresen az eddigi irányvonal ellenkezőjét jelentik. "Miért e fordulat?" teszik fel a kérdést a Raiffeisen magyar elemzői.
Véleményük szerint két oka van: egy rövid távú előnyökkel kecsegtető és egy középtávú veszély mérséklését ígérő. Ami a rövid távot illeti: határozott gazdaságpolitikai törekvés az ország adósság-besorolási kategóriájának javításának elérése. Márpedig a bankszektorral való kiegyezés volt a hiányzó puzzle-darab ebben a történetben. Most, hogy erre sor került (illetve akkor, ha be is lesz tartva - ami könnyen ellenőrizhető lesz a 2016-os költségvetési tervezeten keresztül) minden akadály elhárul és jöhetnek a felminősítések: egy év távlatában jó eséllyel mindegyik hitelminősítő cégnél befektetési kategóriába kerül vissza a magyar adósság-besorolás, jövendölik a Raiffeisennél. Ez alacsonyabb finanszírozási költségeket jelent és jól használható a politikai kommunikációban is.
Továbbá azt is remélni lehet hosszabb távon (már 2016-tól kezdődően), hogy a bankszektorral történő kiegyezés eredményeképpen a banki hitelezés "újraindulhat", ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek, amelynek a forrásai egyébként vészesen kimerülni látszódik 2016-ra. Így a növekedést remélhetően viszonylag magas szinten lehet tartani.
A növekedés egyébként most éppen meglepően gyors: 2014 utolsó negyedévében 3,4 százalékos volt a GDP bővülése (2,7 százalék volt az elemzői várakozás) – 2014 egészében pedig így 3,5 százalék. Ugyan részleteket még nem ismerünk, de az utolsó negyedévre várt lassulás nem következett be annak ellenére, hogy a feldolgozóipar és az építőipar is lelassult, és minden jel szerint a nettó export is romlott.
A Raiffeisen elemzői szerint egy tényező tudta túlkompenzálni a lassulást, mégpedig a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése. A fogyasztásbővülés pedig idén folytatódni fog, sőt a korábbi tényezők (reáljövedelem-emelkedés,a foglalkoztatás bővülése) mellé újabb is belép (a banki elszámoltatás miatt csökkenő hitelterhek).
Miközben tehát az építőipari boom lelohadni látszik és a feldolgozóipar sem kap akkora lökéseket mint tavaly, a növekedés gyors maradhat idén is. Újabb stimulus hiányában azonban 2016-ra könnyen 2 százalék alá bukhatna – ezt megelőzendő keresi a kormány a kitörést: éppen ezt szolgálhatja a bankrendszerrel történő kiegyezéstől remélt hitelezési dinamika, szögezik le az elemzők.
mfor.hu
