Számottevően javult a fogyasztói és az üzleti bizalom is augusztusban, a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke a júliusi megtorpanás után ismét emelkedett - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés legfrissebb eredményei szerint a fogyasztói bizalmi index augusztusban mínusz 23,4 pontra emelkedett a megelőző havi mínusz 29,3 pontról. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 4,7 pont lett a megelőző mínusz 7,1 pont után, míg a GKI konjunktúraindex 3,3 ponttal mínusz 9,6 pontra emelkedett.
A lakosság 2009 májusa óta szinte folyamatosan emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben a nyár elejére különösen sokat javuló várakozásai június legelején érték el csúcspontjukat. Ezt követően júliusban már csökkent az index, majd augusztusban visszatért a júniusi szintre. Az üzleti várakozások javulása viszont júliusban és augusztusban is töretlenül folytatódott, s az index így már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél.
Az üzleti szférán belül augusztusban a kereskedelmi cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariaké és az üzleti szolgáltatóké pedig lényegében stagnált. Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése jelentősebben javult az előző hónaphoz képest, a saját termelésű készletek csak kissé csökkentek.
Az építőipari bizalmi index értéke augusztusban - júniushoz és júliushoz hasonlóan - hibahatáron belüli mértékben csökkent, lényegében stagnált. Ebben az ágazatban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak megítélése sem változott érdemben.
Augusztusban a legnagyobb mértékben a kereskedelmi várakozások váltak kedvezőbbé. Nagyot javult az eladási pozíció megítélése és a termelőknek, a nagykereskedőknek szóló megrendelésekre vonatkozó várakozások. Az átlagos készletszint is apadt kissé. A szolgáltatói szektorban az elmúlt időszak üzletmenetének megítélése és a következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási várakozások is romlottak.
Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban javult a foglalkoztatási szándék. A legnagyobb javulás a szolgáltató szektorban következett be. Az iparban a létszámbővítést tervezők száma már második hónapja meghaladta az elbocsátásokat tervezőkét.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé csökkent az előző hónaphoz képest. Az iparban, a kereskedelemben az áremelésre készülők aránya számottevően meghaladja az árcsökkenésre készülők arányát, a szolgáltatások területén ez a két arány nagyjából megegyezik, míg az építőiparban az árcsökkentést tervezők vannak egyértelmű többségben.
A fogyasztók inflációs várakozása nem változott. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése mindegyik vizsgált ágazatban lényegesen javult. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában az optimisták aránya immár meghaladta a pesszimistákét, míg az építőiparban még ez utóbbiak vannak jelentős többségben.
Augusztusban a fogyasztói bizalmi indexet alkotó valamennyi részmutató értékében javulás következett be a megelőző hónaphoz képest. A legnagyobb javulás a lakosság saját pénzügyi helyzetének jövőbeli megítélésében érzékelhető, de pozitív irányba mozdultak a várakozások a következő egy évben várható megtakarítási képességére vonatkozóan is.
A választásokat megelőző hónapokban a lakosság - a korábban mértnél - sokkal pozitívabbnak bizonyult a jövőt illető várakozásokban, mint a múlt megítélésében. Ennek hatására mind a saját pénzügyi helyzet, mind a gazdasági helyzet értékelésénél jelentősen eltávolodtak egymástól a múltra és a jövőre vonatkozó lakossági vélemények.
Az idén augusztusban - a júliusi törés után - folytatódott a jövőre vonatkozó optimista várakozások növekedése. Amíg azonban a saját pénzügyi helyzet megítélésében a várakozások továbbra is nagyobb mértékű növekedést mutatnak a múlt megítélésénél, a gazdasági helyzet esetén már megfordult ez az arány, vagyis a múltra vonatkozó adatok javulása meghaladja a várható növekedést.
MTI
