Csak a devizakötvény-kibocsátások jártak korábban ilyen hatással
A Magyar Nemzeti Bank szerda reggel közölt mérlegének egyik legérdekesebb része ezúttal a kormányzati betétállományra vonatkozó adatok. Ahogy arról már mi is többször írtunk, illetve utaltunk rá más összefüggésben, december végén rendkívüli módon leapasztotta a kormány a tartalékait annak érdekében, hogy az adósságszabálynak eleget tudjon tenni és év végével semmiképpen se találkozhassunk növekvő adósságrátával. Így a szinte üres kincstár januári feltöltése elengedhetetlen volt, már csak azért is, mert január 29-én egymilliárd eurós devizakötvényt kellett visszafizetnie az adósságkezelőnek. Ezzel kapcsolatban felmerült olyan piaci pletyka, miszerint nem tudtunk eleget tenni a fizetési kötelezettségünknek, ám ez - ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük - egyenesen nettó marhaság volt. A helyzet furcsasága, hogy a következő nagyobb törlesztésünk pont a mai napon esedékes: lejár ugyanis egy 439 milliárdos államkötvényünk, illetve 40 milliárdnyi 3 hónapos kincstárjegyünk. Most azonban esély sem lehet hasonló pletykák szárnyra kelésének. Hogy miért?
Mert a likvid tartalékok feltöltése érdekében az év első hónapja a megnövelt aukciós forrásbevonásról szólt, ráadásul 2013-mal ellentétben a hathetes kincstárjegyekből is minden héten tartott aukciót az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A kiemelt mértékű forrásbevonás pedig a most közölt adatokban is visszaköszön: a kormányzat forintbetéte a december végi 242 milliárdos szintről 579-re emelkedett, ami 139 százalékos növekedést jelent. A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy ennél nagyobb havi változásra legutóbb 2009 júniusában volt példa a forintbetéteknél.
A devizabetét soron sem volt ennél másabb a helyzet. A december végi 509,9 milliárd forintos állomány 42 százalékkal 726,2-re növekedett egy hónap alatt. Ráadásul történt mindez úgy, hogy január végén fizetnünk kellett a már fentebb említett egymilliárd eurós kötvénylejáratunkat. A jegybanki közlemény szerint egyébként ez a jelentős mértékű - törlesztés ellenére bekövetkezett - visszaépülés az EU-transzfereknek köszönhető.
Mivel azonban januárban 4,8 százalékos forintleértékelődés történt, az állomány változását ettől a hatástól érdemes megtisztítani. Az eredményen viszont ez mit sem változtat, hiszen ha visszamenőleg elvégezzük ezt a korrekciót, akkor is azt láthatjuk, hogy egy hónap alatt ilyen mértékben csak a devizakötvény-kibocsátásaink tudták növelni a kormány devizabetét-állományát.
Történelmi csúcson a kéthetes állomány
A mérlegben szereplő adatok alapján a kéthetes betétállomány tavaly július óta töretlenül növekszik: január végére immár 5343 milliárdnyit közölt a jegybank, ami havi 3,4 százalékos bővülést jelent. Ennél magasabb szintre még egyszer sem volt példa. Így pedig egyre jobban távolodunk a Növekedési Hitelprogramban eleinte még kőbevésettként megjelölt 3600 milliárdos céltól, melynek elérése érdekében rendezik meg minden hétfőn a harmadik pillér keretén belül a deviza- és kamatcsere tendereket - bár az érdeklődés a kereskedelmi bankok részéről a kezdés óta meglehetősen halovány. A 3600 milliárdos célt illetően egyébként már a jegybank is elismerte, hogy az nem tartható, főként a hitelprogram első két pillérében kihelyezett hitelek mennyisége és sikere, illetve a program őszi meghosszabbítása miatt.
Székely Sarolta
mfor.hu
