Enyhe veszteség a második negyedévben
1,4 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el befektetéseiken a hazai magánnyugdíjpénztárak a második negyedévben, így az év első felében 10 milliárd forintos volt a vagyongyarapodás - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által csütörtökön közölt statisztikából. Főleg a befektetési tevékenység ráfordításai ugrottak meg április és június között: az első negyedéves 5 milliárd forint után 22,4 milliárdot tettek ki a ráfordítások. A befektetések bevételei azonban nem nőttek ilyen ütemben, az előző negyedévi 16,4 milliárd forint után 21 milliárdot tettek ki.
A megmaradt magánnyugdíjpénztárak teljes portfóliója június végén 187,9 milliárd forintot ért, ez 49,3 milliárddal volt alacsonyabb, mint három hónappal korábban. A csökkenés nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az állami rendszerbe visszalépő tagok után 30,1 milliárd forintot utaltak a pénztárak az állami nyugdíjkasszának. A tagok száma egyébként 99 299-ről a második negyedév végére 75 136-ra csökkent, vagyis majdnem minden negyedik ügyfél élt a lehetőséggel és még március végéig visszalépett az állami rendszerbe.
A pénztárak portfóliójában a legnagyobb részt továbbra is a kötvények tették ki, ezekből 108 milliárd forintnyi volt az első félév végén, ami nagyjából tízmilliárddal maradt el a három hónappal korábbitól. A teljes kötvényállományon belül 85,4 milliárd forintnyi magyar államkötvény volt a cégeknél. A második legnagyobb tételt, 53,9 milliárd forintot a befektetési jegyek jelentették, míg részvényekben 17,8 milliárd forintot tartottak a pénztárak. Ezeken felül volt 6 milliárd forintnyi bankbetét illetve készpénz, valamint 2,2 milliárdnyi egyéb eszköz.
A jelek szerint nem lesz komoly gond a működéssel
Amikor a tagok nagy többsége visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, sokan attól féltették a megmaradt pénztárakat, hogy nem lesz elegendő tagdíjbevételük arra, hogy működési kiadásaikat fedezni tudják. A mostani adatok azonban nem ezt támasztják alá, a jelek szerint a komoly nadrágszíjhúzásnak meg lett az eredménye, így talán nem kerül veszélybe a működés.
A szokásos működési tevékenység eredménye ugyan az első félévben 203 millió forintos veszteséget mutatott, de ha ehhez hozzávesszük, hogy az első negyedév 212 milliós mínusszal zárult, akkor az mindenképp biztató, hogy a második negyedévet gyakorlatilag nullszaldósra tudták kihozni a pénztárak. A cégek működési célú bevételei az év első felében 763 millió forintot tettek ki, míg a működéssel kapcsolatos kiadások 966 millióra rúgtak. A tagok egyébként összesen 3,3 milliárd forintot fizettek be a 11 életben maradt magánnyugdíjpénztárba az első félévben.
10 ezer tagot veszítettek az önkéntes pénztárak
A magánnyugdíjpénztárak mellett a PSZÁF az önkéntes pénztárakról is közölt statisztikákat, melyek szerint három hónap alatt kicsivel több mint tízezerrel csökkent a pénztárak taglétszáma, így június végén 1 234 059 fő volt tagja valamelyik önkéntes kasszának. A pénztárakba fél év alatt összesen 36,8 milliárd forintot fizettek be a tagok. Az viszont rossz hír, hogy a szokásos működési eredmény hat hónap alatt 541 millió forintos mínuszt mutatott.
Az önkéntes kasszák nyereséget termeltek tagjaiknak, június végéig 49,7 milliárddal gyarapították a vagyont befektetéseikkel. Az első negyedévben 32,4 milliárdos volt a vagyonnövekedés, vagyis az látható, hogy az önkéntes szektornak sem volt olyan jó negyedéve, mint az év elején.
A pénztárak 851 milliárd forintos portfóliójának legnagyobb része kötvényekben volt, az 560,9 milliárdos állományból 511 milliárdot magyar állampapírok tettek ki. A cégek 190,4 milliárd forintot befektetési jegyekben, 41,8 milliárdot pedig részvényekben tartottak. Ezeken felül volt 31,8 milliárd forintnyi bankbetét és készpénz, valamint 26 milliárdnyi egyéb eszköz.
Beke Károly
mfor.hu