A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a GKI Gazdaságkutató konferenciáján hangsúlyozta: ha a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyont az államadósság csökkentésére fordítanák az 150 milliárdos megtakarítást jelenthetne a kamatkiadásokban, az elmúlt hónapokban azonban az állampapírok hozama 150-200 bázisponttal emelkedett, amely plusz 350-400 milliárdos kamatterhet jelent évente. Hozzátette: fiskális keresletélénkítés helyett csak a kínálat növelésével, a gazdasági növekedés gyorsításával lehet "kinőni" az államadósságot.
Simor András szerint az előző és a mostani kormány munkaerőpiacra ható intézkedései kioltják egymást, így a növekedésre gyakorolt hatásuk nem jelentős. Kifejtette: a negatív kibocsátási rés, a lehetségestől elmaradó tényleges növekedés csökkentette az inflációt és az inflációs várakozások is 4 százalékra mérséklődtek. Az elmúlt néhány hónapban azonban a várakozások ismét emelkedetek. A monetáris tanács novemberben azért emelte meg az alapkamatot, mert monetáris szigorítás nélkül, a jelentősen növekvő élelmiszerárak mellett és a válságadók áremelő hatását is figyelembe véve nem lehetne elérni az inflációs célt.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az eurót ma sem tartja kevésbé kívánatosnak, mint korábban, mivel nem az euró van válságban, hanem egyes országok. Simor András úgy vélte jó lenne, ha a kormány "előrukkolna egy hiteles csatlakozási dátummal".
Példa nélkülinek nevezte Simor András, hogy Magyarország a válság alatt tudta növelni a munkaerőpiac aktivitási rátáját, elsősorban a transzferek és korkedvezményes nyugdíj szigorításával. Ugyancsak pozitív hatással van a munkaerőpiacra az szja csökkentése - mondta, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása azonban ez ellen hat - tette hozzá.
Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter szerint a kormány elődjétől eltérő utat választott, amikor nem a kiadások csökkentésével, hanem bevételnöveléssel és a magtakarítások elköltésével csökkenti az államháztartás hiányát. Az intézkedések azonban hosszabb távon az államadósság növekedésének irányába hatnak - hangsúlyozta. Hiányolta a strukturális reformokat, és úgy vélte, a munkaerőpiac erősítéséhez az szja csökkentéssel kombinált járulékcsökkentés jobb megoldás lett volna.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kamatterhek mérsékléséhez nem elég az államadósság csökkentése, ebben a kockázati felárak is szerepet játszanak - utalt a jegybankelnök által elmondottakra. Oszkó Péter a magas kockázati felárak miatt hibáztatta , az államadósság mértékét dramatizáló kommunikációt is a választások idején.
Oszkó Péter a magánnyuddíjpénztárak megszüntetését veszélyesnek nevezte a megtakarítások és a belső államadósság szempontjából, de arra is felhívta a figyelmet: hiányozni fognak a tőkepiacokról ezek az aktív szereplők.
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, egyetemi tanár úgy vélte, hogy Magyarország az export élénkítése mellett nem mondhat le a fogyasztás, a foglalkoztatás és a belgazdaság élénkítéséről.
Véleménye szerint a külső körülmények mellett a gyors kormányzati irányváltások, improvizációk és a rossz kommunikáció is hozzájárulhatott Magyarország romló megítéléséhez, leminősítéséhez. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hitelminősítők nagyon sokszor vétették már el a jövőt, ráadásul bizalmatlanok a perifériális országok iránt. A külső megítélést rontó elemek között sorolta fel a néha egymással ellentétes eredményű intézkedéseket, amelyek részben lerontják egymás hatását, és kívülről nézve nehezen követhetők.
Hiányolta a szakember a munkavállalásra ösztönzés mellett a munkavállalásra szorítást, az államigazgatás szerkezeti átalakítását és a vállalkozás ösztönzését.
Amit eddig a kormány kommunikált az nem volt elég meggyőző Bod Péter Ákos szerint ezért "némileg délre csúsztunk, besorolásunk valahol félúton van Lengyelország és Szerbia között". Bod Péter Ákos szerint a kormány túl sok konfliktusos ügyet vállal, gyakran gyorsan vált irányt, kívülről nézve improvizál, és a hátrányok közé sorolta azt is, hogy a politikai döntéseknek nincs "arca", megjegyezve, hogy a stratégiáról máshol nem szóvivő számol be.
Megjegyezte azt is: Európában a pénzügyi stabilitás kulcsszó, így nehezen elfogadható az a gyakran hangoztatott kijelentés, hogy "nem lesz megszorítás".
MTI
