Az IMF, ha megállapodást köt egy országgal, annak része az is, hogy folyamatosan adatot kérnek, melyek között lehetnek a kereskedelmi bankokra vonatkozó információk is. Például arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt vittek ki az országból - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Állami Számvevőszék ellenőrzésével kapcsolatban az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerda este. Hozzátette: ez nem volt banktitok, így annak sérelme sem merül fel, ráadásul a bankok felhatalmazásával adták ki ezeket az információkat. "Nem értelmezhető az ÁSZ-nak az a kijelentése, hogy túlléptük volna a hatáskört" - mondta. Ráadásul 2010-ben és 2011-ben is volt ilyen ellenőrzés, "ezt a részt akkor is észrevehették volna".
Egy hibát viszont elkövettek, hiszen a szóbeli felhatalmazás után csak utólag kérték be írásban is a felhatalmazást. Az esettel kapcsolatban belső vizsgálatot indítottak, melynek eredményeként egy emberi mulasztásra derült fény. Ám szerinte ez nem változtat azon a tényen, hogy a jegybank nem lépte át a hatáskörét.
Az ÁSZ-vizsgálódásával kapcsolatban megjegyezte még, hogy az ellenőrzésről szóló értesítésben ez a pont nem szerepelt, ahogy korábban a monetáris intézkedésekre vonatkozó tanulmányról sem kaptak értesítést.
Szerinte ez a folyamat, ami most zajlik, nem fogja megváltoztatni az ő elvégzett munkájáról és a személyéről kialakított véleményt. "A kormánynak van egy jegybankelnök-jelöltje, akit nem akarnak idő előtt megnevezni félve a piac reakciójától. Egy olyan jelölt, akiről már nem lehet jobbá tenni a kialakított véleményt, ezért a jelenlegit kell "lenyomni". Így az új talán jobb színben tűnhet fel" - osztotta meg a személyes véleményét az elmúlt napok eseményeiről.
Az utód feladatai
A jegybankelnök úgy véli, az utódja előtt ugyanazok a kihívások állnak, amik eddig is voltak, most is vannak. Fontosnak tartja azonban, hogy azt az értékhalmazt, tudáshalmazt, ami az elmúlt 20 évben felhalmozódott a Magyar Nemzeti Bankban, megőrizze és továbbfejlessze. "Minden elnök hozzátett egy kis téglát ehhez az építményhez" - jegyezte meg.
Fontos feladat ugyanakkor a gazdaságélénkítés is, ám két dolgot kell előbb megvizsgálni. Egyrészt, hogy a monetáris eszközökkel lehet-e a mai magyar gazdaságot erősíteni, a másik pedig, hogy jelentősen az inflációs cél feletti pénzromlás mellett egyáltalán szabad-e ezzel foglalkoznia a jegybanknak. A törvényi előírás szerint ugyanis az MNB elsődleges kötelezettsége az árstabilitás megőrzése.
Simor András úgy véli, a monetáris lazítás nem azokat a szűk keresztmetszeteket orvosolja, amelyek a növekedést most visszafogják, a növekedési képesség hiányát. "2008 óta folyamatosan esnek a beruházások, és az előrejelzéseink is azt mutatják, hogy még idén is esni fognak. A tőkeállomány nem növekszik, a foglalkoztatás szintén nem - persze a közmunkától eltekintve -, így a termelékenység sem nő. Így először ezeken az alapvető problémákon kellene változtatni" - mondta.
A devizatartalékok csökkentésével kapcsolatban kifejtette még, hogy a pluszpénz nem fog változtatni a vállalkozások bizalmatlanságán, azon, hogy nem hisznek a növekedésen, a stabil gazdasági környezetben. Szerinte a bizalmi kérdést kell kezelni, ezt pedig nem lehet megtenni a tartalékok csökkentésével. Az az ország számára nem más, mint egy biztosítás. Lényegét egy hasonlattal szemléltette a jegybank elnöke. Olyan ez szerinte, mint amikor az ember biztosítást köt a lakására. Nem mindegy, hogy a vásárlási árat veszi figyelembe, vagy a ház újjáépítési költségét. Ahogy nem mindegy az sem, hogy csak tűzkárra érvényes a biztosítás, vagy másra is. Minél alacsonyabb lesz a biztosítási összeg, annál nagyobb kockázatok vannak. Ehhez hasonlóan a devizatartalékok szintjét a Monetáris Tanács határozza meg a kockázatok és a tartalékolás költségéinek függvényében, és ezt a meghatározott igyekszik tartani - részletezte Simor.
A Monetáris Tanács ülésein Simor András szerint nincs párbeszéd. "Olyan, mintha hallanánk egymást, de nem értenénk" - mondta. Úgy véli, a kamatdöntésekről szóló értekezés tulajdonképpen legitim szakmai vita is lehetne.
mfor.hu
