Az MNB Monetáris Tanácsa hétfői ülésén változatlanul 6 százalékon hagyta az alapkamatot, a döntés után Simor András elnök tartott sajtótájékoztatót. A döntéshozók szerint az inflációs folyamatokra továbbra is a kettősség a jellemző: miközben a nyersanyagárak tovább emelkednek, a tartósan magas munkanélküliség és az alacsony belső kereslet azonban visszafogja az áremeléseket.
Nem lehet kikerülni az árfolyamkockázatot
A jegybank egy adott időpontban véleményezhette a kormány és a Bankszövetség közti megállapodástervezetet, de az folyamatosan változik - mondta a hétfői sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Simor András. "Továbbra is azt mondjuk, hogy fontos, hogy a moratórium feloldásra kerüljön, de az ingatlanokat nem szabad egy ütemben, azonnal értékesíteni, mert az tönkretenné a lakáspiacot" - emelte ki az elnök.
A moratórium feloldása sok embernek nehézséget fog okozni, akik nem tudnak törleszteni, de jelenleg több embernek okoz gondot az, hogy nem vagy csak nagyon drágán jutnak jelzáloghitelhez. A moratórium megléte ugyanis gyakorlatilag a jelzáloghitelezés rendszerét lehetetleníti el - véli Simor.
"A magyar emberek megtanulták saját vérükkel-verítékükkel, hogy az árfolyamkockázat komoly dolog, vigyázni kell vele. Minden olyan döntés, ami abba az illúzióba kergeti a lakosságot, hogy ettől el lehet menekülni, hosszútávon kockázatokat okoz" - mondta az MNB első embere a devizaárfolyamok tervezett befagyasztásának hírére. Mint emlékezetes, a kiszivárgott sajtóhírek és vitaanyagok alapján a svájci frank árfolyamát 190, az euróét pedig 265 forinton fagyasztaná be a kormány, a felette levő részt pedig egy külön számlán gyűjtenék. "Amíg valakinek devizahitele van, az árfolyamkockázatot el kell szenvednie valamilyen formában" - szögezte le Simor.
Utalni sem akarnak a következő lépésre
A hétfői kamattartás egyhangú döntés volt, más javaslat nem is szerepelt a Tanács előtt - mondta az elnök az ülés után. A jegybank döntéshozói továbbra is úgy gondolják, hogy az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos célt, 2012 végére azonban annak közelébe süllyedhet. Az elmúlt egy hónapban a nyersanyagárak tovább nőttek, a gyenge belső kereslet és a munkaerőpiaci helyzet viszont visszafogja az áremeléseket, így továbbra is ellentétes inflációs hatások látszanak.
A márciusi inflációs jelentésben még a kockázatok között említették a nemzeti bank szakemberei a másodkörös hatásokat, a begyűrűzést. "Az elmúlt félévben az volt látható, hogy az élelmiszerek esetében gyors volt a begyűrűzés, ami megerősíti ezeket a kockázatokat" - mondta Simor. Emellett az elmúlt hónapban ismertetett konvergencia program jelentős költségvetési változtatásokat rejt magában, melyek erősíthetik a belső kereslet lassú kilábalását. "Rajta vagyunk középtávon azon a pályán, amit márciusban kijelölt az inflációs jelentés" - emelte ki az elnök.
A Tanács pillanatnyilag semmilyen utalást nem kíván adni a kamat további alakulására, júniusban egyébként is friss inflációs jelentés lesz - hangzott el a sajtótájékoztatón. A Monetáris Tanács előrejelzése szerint a következő másfél évben számottevő gazdasági növekedés lesz, de a kibocsátási rés végig negatív marad, ami lefelé nyomja az inflációt, mivel azt jelzi, hogy a gazdaságban további pótlólagos kapacitások vannak.
Hazánk kockázati megítélése nagyjából stagnált az elmúlt egy hónapban, ebben nagy szerepe van a nemzetközi környezetnek, annak, hogy sok tőke áramlik a fejlődő országokba. A kockázat jövőbeli megítélése azonban bizonytalan az eurózóna adósságválsága miatt - emelte ki a jegybank elnöke.
A hétfői kamatdöntést követően bejelentették azt is, hogy júliustól hétfő helyett kedden ülésezik majd a Monetáris Tanács. Ennek oka egyrészt az, hogy így a hétvége eseményeit is figyelembe tudják venni a döntéskor, másrészt pedig van néhány ünnep (húsvét, pünkösd), melyek minden évben hétfőre esnek, így mostantól ezek sem befolyásolják az ülésezési rendet.
Beke Károly
mfor.hu
