A kormány szerdán nyújtotta be az új jegybanktörvény tervezetét az Országgyűlésnek A törvény január elsején lépne hatályba, és egyebek mellett 7-ről 9-re emeli a monetáris tanács tagjainak számát, 2-ről 3-ra nő az alelnökök száma, újra alakul igazgatóság, és az MNB elnökének, alelnökének és dolgozóinak bérét is korlátozza.
A jegybankelnök azt mondta, a javaslat, amelyet módosító indítványként nyújtottak be a Parlamentnek az uniós jogot is sérti és megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaságirányítás utolsó független intézménye is megszűnjön. Hozzátette: az Unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alapszerződés ugyanakkor előírja azt, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami ebben az esetben sem történt meg.
Simor András megjegyezte, hogy a javaslat a jegybank elnökének hatáskörét korlátozó új és teljesen előkészítetlen jogszabály, és a jegybanktörvénnyel együtt a jelenlegi helyzetben "hazárdjáték lehet Magyarországgal". Közölte azt is, hogy véleménye szerint ezt a törvénytervezetet a kormánynak nem lett volna szabad elfogadnia, a parlamentnek benyújtania, az országgyűlésnek pedig nem lenne szabad jóváhagynia.
A parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jönne létre.
MTI
