Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács (MT) kamatdöntő ülését követő szokásos sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, ha a kormány betétek formájában forrásokat von el a kereskedelmi bankoktól, akkor annak hatása lesz a hitelezés jövőbeli alakulására, így a gazdasági teljesítmény alakulására is. Simor tájékoztatója szerint az MNB megküldte véleményét a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a ma napvilágot látott elképzeléssel kapcsolatban, ahol a fentieken kívül a versenysemlegesség fontosságára hívták fel a kormányzat figyelmét.
Szintén újságírói kérdésre Simor elmondta, hogy a Monetáris Tanács minden alkalommal kitüntetett figyelemmel követi az árfolyam alakulását, hiszen az MT szerint az infláció alakulásának szempontjából a legfontosabb csatorna az árfolyam alakulása. (mfor.hu szerk: ezek alapján a Tanács többségének véleménye szerint a tegnap elért 300 forintos euró még nem jelent különösebb problémát.) Simor válaszában kiemelte, ha a forint nagyot gyengülne, akkor nemcsak inflációs, hanem pénzügyi stabilitási szempontból is kiemelt tényező lenne az árfolyam alakulása, hiszen Magyarország adósságának (állam+magánszektor) durván fele még mindig devizahitel.
Az inflációval kapcsolatban egyébként a Monetáris Tanács vélhetően szűk többségének – akik a mai kamatvágást is megszavazták – az a véleménye, hogy az előrejelzési horizonton továbbra is összhangban vannak az inflációs céllal.
A kormányzat elmúlt időszakban hozott intézkedései (pl. rezsicsökkentés) rövid távon csökkentik a pénzromlás ütemét, hosszabb távon viszont kockázatokat rejtenek. Nem lehet ugyanis tudni, hogy a vállalatok számára megnövekedett terhek (adók, minimálbér-emelés) hogyan fognak átgyűrűzni a fogyasztói árakba. Alapvetően három tényező határozza meg az áthárítás nagyságát, egyrészt a kereslet alakulása, másrészt a rendelkezésre álló szabad kapacitások nagysága, harmadrészt a korábbi inflációs tapasztalatok. Ha gyenge a kereslet és/vagy jelentős szabad kapacitások állnak rendelkezésre, akkor a vállalatok nehezebben tudják továbbhárítani megnövekedett terheiket. De sok múlik azon is, hogy a vállalatok milyen tapasztalattal rendelkeznek a pénzromlás múltbeli alakulásával kapcsolatban, ha magas inflációval számolnak, akkor hamarabb nyúlhatnak az árakhoz.
Nagyon visszafogott a gazdasági teljesítményünk
A magyar gazdaság idén és jövőre is csak szerény mértékben bővülhet, és a növekedés üteme elmarad a potenciális szinttől, amely egyébként a válság kitörése óta folyamatosan csökken - részletezte a jegybank elnöke a főbb gazdasági mutatók alakulását. A GDP keresleti összetevői közül a belső fogyasztás visszafogott lehet a reálbérek idén várható növekedése ellenére is. A mérlegkiigazítás, vagyis a korábban felvett hitelek visszafizetése, törlesztése a fogyasztás mellett a beruházások alakulását sem segíti, amit még a nagyon bizonytalan gazdasági kilátások is sújtanak. Ráadásul a nemzetközi környezet is kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban, így a nettó export is - bár nagy valószínűség szerint továbbra is a növekedés egyetlen húzóága lesz – visszafogottan alakul.
Az MT véleménye szerint a munkaerőpiac továbbra is laza lesz, melyet a 10 százalék feletti munkanélküliségi ráta fog jellemezni.
A tagok egyet értenek a nemkonvecionális lépésekkel kapcsolatban
Simor a sajtótájékoztatón kitért a mostanában sokat emlegetett monetáris nemkonvencionális lépésekre is. Az elnök szerint a tanács egységes az MNB eddig alkalmazott unortodox lépéseivel kapcsolatban, vagyis a külső tagok is egyet értenek azzal, hogy a jegybank a már korábban alkalmazott eszköztárán felül (lásd tegnapi cikkünket: Kell-e félnünk az MNB új elnökétől?) csak akut pénzpiaci körülmények között nyúlhat további nemkonvencionális lépésekhez (mfor.hu szerk: ezekre a szavakra a forint árfolyama jelentős emelkedésnek indult). Simorék szerint egy olyan kis nyitott gazdaságban, mint a magyar, ahol az infláció nem éri el a célszintet, az ország kockázati megítélése sem tökéletes, csínján kell bánni a nem szokványos eszközökkel.
Simor szerint egyébként konvencionális irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások a céllal összhangban vannak és kedvező marad az ország kockázati megítélése.
szp
mfor.hu
