Az egészségbiztosítási törvényről folytatott konzultáció során Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a munkavállalói érdekképviseleteknek a felügyelőbizottsági helyre nem mint egy tiszteletdíjas kirakati pozícióra van szükségük, hanem a pénztárak menedzsmentjének valóságos befolyásolását akarják elérni. Erre egy olyan testület is alkalmas lenne, amely a munkavállalói és munkáltatói tagjai véleményével hatást gyakorol a pénztárak vezetésére.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kijelentette: érdekképviseletük nem kívánja képviseltetni magát a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényhez kapcsolódó semmiféle felügyelőbizottságban, mert ez asszisztálás lenne egy olyan formához, amivel eleve nem értenek egyet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kegyet gyakorol, ha a befizetők kontrollját támogatja, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvenciója ugyanis egyértelműen előírja, hogy biztosítani kell a befizetők részvételét az irányításban, a döntésben.
Módosítások várhatók
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára jelezte: több országgyűlési képviselő tervez módosító indítványt a befizetői kontroll érdekében. Antalffy Gábor, a munkáltatói oldal soros elnöke azt javasolta, hogy a szociális partnerek külön tárgyalás keretében vitassák meg a lehetséges kontroll formáját.
Csizmár Gábor emlékeztetett arra, hogy 1993 és 1998 között a befizetők önkormányzata felügyelte az egészségbiztosítást, de a hatékonyság mégsem javult, lényegében ezt követően az állami irányítás se tudott változtatni ezen. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint is olyan megoldásra van szükség, amely végre változásokat hoz a korábbi pazarlásban, igazságtalanságban. Cáfolta, hogy a pénztárak rendelkeznek majd a járulékbevételekkel. Annak csak 3,5 százaléka jelenti működési költségeiket, a többi pénznek a hatékony felhasználását szervezik.
Az érdekképviseletek elutasítják az új rendszert
A munkavállaló oldal több képviselője kifejezte: a konzultáció alapján sem változott álláspontjuk, továbbra is elutasítják a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényt. A munkáltatói oldal a részletes vitában nem kívánt részt venni mondván, hogy további véleményt csak a képviselői módosító indítványok alapján tud megfogalmazni.
Antalffy Gábor ugyanakkor megjegyezte: a törvény országgyűlési beterjesztése előtt nem volt érdemi érdekegyeztetés, ez az egyeztetés nem sorolható majd a társadalmi párbeszéd sikerei közé. Különben neki is fenntartásai vannak a javasolt egészségbiztosítási forma üzleti jellege miatt. Csizmár Gábor és Horváth Ágnes egyaránt arra kérte a szociális partnereket, hogy a törvény végrehajtási rendeleteit, utasításait alaposan vitassák meg az OÉT-ben, erre kellő időt kívánnak fordítani.
Csizmár utalt arra, hogy a korábbi OÉT vélemények közül is többet tartalmaz a törvény. Az eredeti szövegváltozat, illetve az országgyűlés által elfogadott között igen nagy a különbség. Gaskó István kifogásolta, hogy népszavazási kezdeményezésük tárgyában, amely az egészségbiztosítási törvényre vonatkozik a kormány népszerűsítő kampányba kezdett. Szerinte senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen ellenkampánnyal befolyásolja a népszavazást. Ezért fontolják a jogi lehetőségek igénybevételét is.
Csizmár Gábor erre reagálva elmondta: a népszavazás három témakörben lett kiírva, s ezek egyikében sem folyik népszerűsítő kampány. A Gaskó István által kifogásolt témában viszont még csak egy népszavazási kezdeményezésről van szó, nem pedig kiírt népszavazásról, tehát érthetetlen, hogy erről miért ne tájékoztathatná a kormány a lakosságot.
Csizmár Gábor arra kérte a szociális partnereket, hogy határozzák meg milyen formában kívánnak tárgyalni a törvény végrehajtási rendeleteiről, utasításairól. A munkavállalói oldal úgy vélte, hogy erre alkalmas az OÉT szociális szakbizottsága, de a konkrét normaszövegeket a plenáris ülésen is véleményezni kellene. A munkáltatói oldal szerint az OÉT szociális bizottsága alkalmas a rendeletek és utasítások tervezeteinek vitájára.
Nincs összhangban a nyugdíjbiztosító és az APEH rendszere
A testület tájékoztatót hallgatott meg a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület múlt évi tevékenységéről. Szeremi Lászlóné, az ellenőrző testület elnöke többek között elmondta: a múlt évben is gondot jelentett, hogy az APEH adatszolgáltatási és informatikai rendszere nincs összhangban a nyugdíjbiztosítási igazgatóság elvárásaival.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára erre is válaszolva szólt arról, hogy egyeztetés folyik a Pénzügyminisztériummal és az APEH-hel a probléma megoldásáról.
Horváth Lajos a Liga Szakszervezetek alelnöke kifogásolta, hogy ez a probléma már egy korábbi beszámolóban is szerepelt, mégsem történt semmi. Javasolta, határozzanak meg határidőt, amikorra kormánynak ezt rendeznie kell.
