Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bécsben egy kamarai rendezvényen egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy 2013. január 1-jével a bankadót nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetik az adórendszerből, és megjelenik helyette a pénzügyi tranzakciós illeték, amelynek részleteiről még tárgyalnak. A kormány korábban úgy döntött, 2013 elejétől a bankadó fele marad a rendszerben, 2014-től pedig ez az adó megszűnik.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a miniszterelnök kijelentése kapcsán az MTI megkeresésére kifejtette: jövőre már nem érintené annyira drasztikusan a hitelintézeteket a bankadó, mint a korábbi években, de a tranzakciós adóval együtt már meghaladná a lehetőségeiket. Az eredeti tervek szerint a bankadó felét vezette volna ki a kormány a jövő évtől, de Török Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: miután a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés költségeinek egy részét le lehetne írni ebből az adóból, így már nem lenne olyan brutális, mint az előző három évben volt. Még kérdéses, hogy a tranzakciós illetékből mennyi terheli majd a bankokat, és mennyit háríthatnak át az ügyfelekre, de az biztos, hogy a kétféle adó együtt már meghaladná a teherviselő képességüket - mutatott rá az elemző.
Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy amíg a pénzügyi tranzakciós illeték részletei - például az abból várt költségvetési bevétel - nem ismertek, addig nem lehet megítélni a bankadó kivezetésének reálgazdasági hatásait. Ha például csak a tranzakciós illeték marad, és abból - a jelenlegi terveknek megfelelően - 130 milliárd forintos bevétellel számol a kormány jövőre, akkor pozitív hatása lehet a hitelezésre a bankadó kivezetésének. Ez a hatás ugyanakkor nem érvényesülne, ha magasabb bevételre lenne szükség a tranzakciós illetékből a bankadó kiesése miatt – mondták elemzők. Hozzátették: a bankadó esetleges kivezetése miatt keletkező költségvetési lyukat egyébként is be kell tömni.
MTI
