<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Pénteken a kabinet benyújtotta a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szóló előterjesztést a Parlamentnek. Mint arról már korábban beszámoltunk, ennek értelmében tíz év alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár, a 2009-ben és utána nyugdíjba vonulók pedig már nem kapnak 13. havi járandóságot. Az intézkedések nyomán 2050-re mintegy 3,5 százalékkal lehet csökkenteni a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányát a 2008-as tervekhez képest.

A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett módosítások gyakorlatilag megegyeznek a korábban már kiszivárgott tervekkel.

Az 1954-ben születettek már érintettek 

Ezek szerint a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatárt 2016-tól emelnék születési korosztályonként fokozatosan négy hónappal, így a 65 éves korhatár 2027-től lépne életbe. Az új rendszer tehát az 1954-ben születetteket érintené először, és az 1962-ben születettek lennének azok, akik már csak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A 13. havi nyugdíjt csupán azok kapják a jövőben, akiknek az már az idén is jár. Esetükben a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, azaz a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet. A 2009-ben és az utána nyugdíjba vonulók viszont elesnek ettől a járandóságtól.

A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere: azt összekötnék a gazdasági növekedéssel. Eszerint például ha a gazdaság szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását, GDP-növekedés esetén pedig a nyugdíjak is arányosan növekednének. Például egy 2-3 százalékos növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Szigorítják az előrehozott nyugdíjat

A kormányszóvivői tájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy 2013-tól módosítanák az előrehozott nyugdíjazást. Eszerint erre csak csökkentett nyugdíj mellett lehetne lehetőség, tehát az érintettek kétszer is meggondolnák, érdemes-e ezt választaniuk, érvelt a tárcavezető.   

További változás, hogy - a törvényjavaslat szerint - a jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Igaz, a korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát.

Szűcs Erika szerint a javasolt módosítások révén a nyugdíjkiadások olyan szinten állnak majd be, hogy azokat csökkenő GDP mellett is finanszírozni lehet. Utalt arra, hogy ennek köszönhetően a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 2050-re a 2008-ban tervezettnél 3,5 százalékkal kevesebbet, 12,6 százalék helyett 9,1 százalékot tesz majd ki.



Keller László, a Pénzügyminiszter államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: egyre idősödik a társadalom, 2010 és 2016 között 35-ről 40 százalékra nő a nyugdíjasok aránya a munkaképes korúak számához viszonyítva, 2050-re pedig 80 százalékra ugrik a mutató.

200 milliárd forintos hiány

Mivel emiatt a GDP-arányos nyugdíjkiadások elszakadnak a GDP-arányos járulékbevételektől, ezért a fenntarthatóság érdekében mindenképp szükséges a nyugdíjrendszer korrekciója. Kiemelte, hogy a hiány jelenleg 200 milliárd forintra rúg, ami a GDP 0,8 százaléka, és hetven nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre, akik közül ráadásul 30 minimálbéren van bejelentve.

Hozzáfűzte: jelenleg egy-egy korosztálynak 95 százaléka nyugdíjkorhatár előtt távozik a munkaerőpiacról, jelentős részük, 40-50 százalékuk rokkantnyugdíjazás formájában.

A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint egyébként a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.