A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett módosítások gyakorlatilag megegyeznek a korábban már kiszivárgott tervekkel.
Az 1954-ben születettek már érintettek
Ezek szerint a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatárt 2016-tól emelnék születési korosztályonként fokozatosan négy hónappal, így a 65 éves korhatár 2027-től lépne életbe. Az új rendszer tehát az 1954-ben születetteket érintené először, és az 1962-ben születettek lennének azok, akik már csak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.
A 13. havi nyugdíjt csupán azok kapják a jövőben, akiknek az már az idén is jár. Esetükben a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, azaz a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet. A 2009-ben és az utána nyugdíjba vonulók viszont elesnek ettől a járandóságtól.
A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere: azt összekötnék a gazdasági növekedéssel. Eszerint például ha a gazdaság szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását, GDP-növekedés esetén pedig a nyugdíjak is arányosan növekednének. Például egy 2-3 százalékos növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.
Szigorítják az előrehozott nyugdíjat
A kormányszóvivői tájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy 2013-tól módosítanák az előrehozott nyugdíjazást. Eszerint erre csak csökkentett nyugdíj mellett lehetne lehetőség, tehát az érintettek kétszer is meggondolnák, érdemes-e ezt választaniuk, érvelt a tárcavezető.
További változás, hogy - a törvényjavaslat szerint - a jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Igaz, a korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát.
Szűcs Erika szerint a javasolt módosítások révén a nyugdíjkiadások olyan szinten állnak majd be, hogy azokat csökkenő GDP mellett is finanszírozni lehet. Utalt arra, hogy ennek köszönhetően a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 2050-re a 2008-ban tervezettnél 3,5 százalékkal kevesebbet, 12,6 százalék helyett 9,1 százalékot tesz majd ki.
Keller László, a Pénzügyminiszter államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: egyre idősödik a társadalom, 2010 és 2016 között 35-ről 40 százalékra nő a nyugdíjasok aránya a munkaképes korúak számához viszonyítva, 2050-re pedig 80 százalékra ugrik a mutató.
200 milliárd forintos hiány
Mivel emiatt a GDP-arányos nyugdíjkiadások elszakadnak a GDP-arányos járulékbevételektől, ezért a fenntarthatóság érdekében mindenképp szükséges a nyugdíjrendszer korrekciója. Kiemelte, hogy a hiány jelenleg 200 milliárd forintra rúg, ami a GDP 0,8 százaléka, és hetven nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre, akik közül ráadásul 30 minimálbéren van bejelentve.
Hozzáfűzte: jelenleg egy-egy korosztálynak 95 százaléka nyugdíjkorhatár előtt távozik a munkaerőpiacról, jelentős részük, 40-50 százalékuk rokkantnyugdíjazás formájában.
A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint egyébként a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.
Menedzsment Fórum
