Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Pénteken a kabinet benyújtotta a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szóló előterjesztést a Parlamentnek. Mint arról már korábban beszámoltunk, ennek értelmében tíz év alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár, a 2009-ben és utána nyugdíjba vonulók pedig már nem kapnak 13. havi járandóságot. Az intézkedések nyomán 2050-re mintegy 3,5 százalékkal lehet csökkenteni a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányát a 2008-as tervekhez képest.

A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett módosítások gyakorlatilag megegyeznek a korábban már kiszivárgott tervekkel.

Az 1954-ben születettek már érintettek 

Ezek szerint a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatárt 2016-tól emelnék születési korosztályonként fokozatosan négy hónappal, így a 65 éves korhatár 2027-től lépne életbe. Az új rendszer tehát az 1954-ben születetteket érintené először, és az 1962-ben születettek lennének azok, akik már csak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A 13. havi nyugdíjt csupán azok kapják a jövőben, akiknek az már az idén is jár. Esetükben a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, azaz a plusszösszeg havonta legfeljebb 6670 forint lehet. A 2009-ben és az utána nyugdíjba vonulók viszont elesnek ettől a járandóságtól.

A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere: azt összekötnék a gazdasági növekedéssel. Eszerint például ha a gazdaság szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását, GDP-növekedés esetén pedig a nyugdíjak is arányosan növekednének. Például egy 2-3 százalékos növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.

Szigorítják az előrehozott nyugdíjat

A kormányszóvivői tájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy 2013-tól módosítanák az előrehozott nyugdíjazást. Eszerint erre csak csökkentett nyugdíj mellett lehetne lehetőség, tehát az érintettek kétszer is meggondolnák, érdemes-e ezt választaniuk, érvelt a tárcavezető.   

További változás, hogy - a törvényjavaslat szerint - a jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Igaz, a korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát.

Szűcs Erika szerint a javasolt módosítások révén a nyugdíjkiadások olyan szinten állnak majd be, hogy azokat csökkenő GDP mellett is finanszírozni lehet. Utalt arra, hogy ennek köszönhetően a nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 2050-re a 2008-ban tervezettnél 3,5 százalékkal kevesebbet, 12,6 százalék helyett 9,1 százalékot tesz majd ki.



Keller László, a Pénzügyminiszter államtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: egyre idősödik a társadalom, 2010 és 2016 között 35-ről 40 százalékra nő a nyugdíjasok aránya a munkaképes korúak számához viszonyítva, 2050-re pedig 80 százalékra ugrik a mutató.

200 milliárd forintos hiány

Mivel emiatt a GDP-arányos nyugdíjkiadások elszakadnak a GDP-arányos járulékbevételektől, ezért a fenntarthatóság érdekében mindenképp szükséges a nyugdíjrendszer korrekciója. Kiemelte, hogy a hiány jelenleg 200 milliárd forintra rúg, ami a GDP 0,8 százaléka, és hetven nyugdíjas jut 100 járulékfizetőre, akik közül ráadásul 30 minimálbéren van bejelentve.

Hozzáfűzte: jelenleg egy-egy korosztálynak 95 százaléka nyugdíjkorhatár előtt távozik a munkaerőpiacról, jelentős részük, 40-50 százalékuk rokkantnyugdíjazás formájában.

A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint egyébként a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.