A szerb kormány tavaly októberben kötött egy 15 hónapra szóló hitelmegállapodást a nemzetközi pénzintézettel, amely szükség esetén 520 millió dollárhoz juttatta volna az országot abban az esetben, ha hirtelen megcsappantak volna a külföldi befektetések. Belgrád akkor nem vette igénybe a hitelt, mert úgy hitték, hogy a válság nem olyan mértékben fogja érinteni a szerb gazdaságot, mint amilyen mértékben végül érintette.
Ezért a miniszterelnök szerint pótlólagos források bevonására van szükség, ezeket elsősorban a valutatartalékok biztosítására, illetve a dinár stabilizálására tervezik fordítani.
A dinár az év eleje óta 25 százalékkal gyengült az euróhoz képest, a központi bank több mint 500 millió dollárral interveniált a nemzeti valuta erősítése végett.
A kétmilliárd dolláros IMF-hitelen kívül Szerbia 500 millió dollárt vár az Európai Uniótól és 388 milliót a Világbanktól, ez utóbbit az észak-dél autópálya építésére.
Szerbiában az idén a gazdaság várhatóan 0,5 százalékkal fog zsugorodni a korábban jósolt 3,5 százalékos növekedéssel szemben.
